Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

f/iteljogi Döntvénytár. számlára ugyan, de egyedül és önállóan már a társasági szerződés értelmében volt jogosítva vezetni, képviselni és jegyezni, az 1916 év végétől kezdve pedig, figyelemmel arra, hogy ez a feltétel, nevezetesen az egyik cégtárs elhalálozása és a megváltási jognak a túlélő részéről kellő időben gyakorlása — amelyhez a cégtársak a társaság feloszlását kötötték — bekövetkezett és hogy ezek folytán a cég a szerződés értelmében az 1916 év végétől kezdve a túlélőnek kizárólagos tulajdonába ment át, a céget ő mint annak egyedüli birtokosa van jogosítva képviselni és jegyezni. Ezekkel szemben az örökösöknek az az érvelése, hogy a cégtársak között a fentiek szerint létrejött szerződés és nevezetesen az a megállapodás, hogy a túlélő cégtárs a céget egyedül és önállóan képviselhesse és jegyezhesse s ekként bár csak az 1916 év végéig az ő részükre és érdekükben is eljárhasson, reájuk csak árvaszéki jóváhagyás esetében bírna joghatállyal, azért nem helytálló, mert a társasági szerződést a cégtársak, mint teljes cselekvőképességgel bíró személyek kötötték, annak rendelkezései tehát minden gyámhatósági jóváhagyás nélkül az örökösöket is kötelezik. Az előadottaknak jogszerű folyománya az, hogy a KT. 19. és 66. §-aihoz képest egyfelől az elhunytnak elhalálozása folytán megszűnt cégtársi minőségének s egyszersmind cégjegyzési jogosultságának megszűnése a cégjegyzékbe bevezetendő és hogy máslelől az örökösök a cég birtokosainak, illetőleg cégtársaknak — az 1916 év elteltére is tekintettel nem lévén, — ezeknek a cégjegyzékből való kitörlése elrendelendő; a túlélőknek önálló képviseleti és cégjegyzési joga pedig bejegyzendő. Mindezek alapján tehát a másodbíróság végzését részben megváltoztatni és az a felhívott 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 29. §-ára is figyelemmel az elsőbíróságnak végzését egész terjedelmében helybenhagyni kellett. = A KT. 98. §. 2. pontjának a 102. §-al való egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a törvény nem zárja ki azt, hogy a közkereseti társaság tagjai az egymásközti viszonyt ne szabályozhassák akként, hogy ha a társaságnak egyik tagja elhal, a társaságnak többi tagjai a társaságot a cég használata mellett tovább folytathassák, mert a 102. §-ban foglatt az a kitétel, «kilépés», lényegileg mindazokat az eseteket foglalja magában, melyeknél fogva az egyik társtag vagy önként, vagy bármely kényszerítő ok miatt a társaságból kivált. Bpesli Tábla 2535/1898. Dárday-Túry IV. B. 85. — Ha a társasági szerződésben kiköttetik, hogy a társtagok egyikének a szerződési időn belüli halála esetére ennek örököseivel az életben maradt tagok a társas viszonyt a szerződési idő lejártáig folytatni kötelesek: az éleiben maradt társ másik éleiben maradt társának szerződésszegése alapján az elhalt társtag örököseinek beleegyezése nélkül nem