Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

5i> Hiteljogi Döntvénytár. egyesülés keretében keletkezett és alperes által lebonyolított, a malomiparüzlet körébe eső ügyletekre vonatkozólag, a megállapított tényállás szerint pedig felperesnek a kereseti kérelme az volt, hogy állapítsa meg a bíróság azt, mikép alperes a felperesnek záros határidő alatt számot adni tartozik. A Pp. 129. §-ának 3. pontja és 178. §-ának 1. bekezdése szerint a kereseti kérelemnek határozottnak kell lenni, az elsőés a másodbíróság azonban az ítélet rendelkező része szerint a felperesnek a kereseti kérelmét az ítélethozatalra alkalmasnak találta, különben is, ha a bíróság a kereseti kérelmet határozatlannak találja, ez nem volna ok a kereset elutasítására, hanem a Pp. 225. §-ának 1. bekezdése szerint az elnök kötelessége volna gondoskodni arról, hogy felperes az ő homályos, határozatlan kérelmét magyarázza meg s általában a szükséges kérelmeket tegye meg. Alaptalan tehát felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság eljárási szabályt sértett akkor, amikor felperes keresetét annak határozatlansága miatt vissza nem utasította. De alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül nem vette tekintetbe azt, mikép a felperes keresete szükségtelen s felperesnek ilyen kereset indításához joga sem volt. A megállapított tényállás szerint alperes az általa lebonyolított ügyekről a felperesnek nem számolt el. Alperes ezt a ténymegállapítást megtámadja ugyan, de ez a támadás is alaptalan. Alperes ugyanis ezt a ténymegállapítást azon az alapon támadja meg, mert a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt levelekből és a felperesi részvénytársaság igazgatójának a kihallgatásakor tett s jegyzőkönyvbe foglalt beismeréséből kitűnik, hogy alperes a felperesnek már számot adott. Ezek a levelek s a felperesi igazgatónak jegyzőkönyvbe vett vallomása azonban tartalmuk szerint nem nyújtanak alapot az alperes most szóbanforgó tényállítása valóságának a megállapítására. Az 4875 : XXXVII. tc. 62. §-ának utolsó bekezdése szerint alperes az általa lebonyolított ügyekről az alkalmi egyesülés másik tagjának számadással tartozik, a Pp. 130. §-a szerint pedig a számadási kötelezettség megállapítására a számadást követelő fél keresetet indíthat. Minthogy az irányadó alsóbírósági ténymegállapítás szerint alperes a felperesnek perenkívül nem adott számadást, a felperes szempontjából a megállapítási keresetre szükség volt s felperes annak a megindítására a Pp. 130. §-a szerint jogosult. Nincs olyan jogszabály, amely megállapítaná azt, hogy az alkalmi egyesülésnek melyik tagja köteles előbb elszámolni. Az