Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)
30 Hiteljogi Döntvénytár. és 50 K fellebbezési költségnek 15 nap alatti megfizetésére? végrehajtás terhével kötelezi, felperest felülvizsgálati kérelmének egyéb részével és alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felperes a másodbíróság ítéletét azon az alapon támadja meg, mert szerinte a másodbíróság helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg azt, hogy felperest a számadás megtétele körül mulasztás terheli s ennek a helytelen ténybeli' következtetések az alapján jogszabály megsértésével szüntette meg a másodbíróság peres felek közt a perköltséget. Felperes a másodbíróság ténybeli következtetésének a helytelenségét abban találja, hogy szerinte alperes kötelező Ígéretet tett arra, mikép a peres felek között fennállott alkalmi egyesülés ügyleteiről számadást egyedül ő log adni, ebből pedig nem lehet arra következtetni, sőt ez a tény kizárja azt, hogy felperest a számadás elkészítése körül mulasztás terheli. A Pp. 534. §-a szerint a tényállítás valóságának vagy valótlanságának a megállapítását meg lehet támadni azon az alapon is, hogy a megállapítás nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetéssel történt, a sikeres támadásnak az előfeltétele azonban az, hogy meg legyen állapítva a megtámadott ítéletben az a tény, amelyből vont következtetésre nézve vitatja a felülvizsgálattal élő fél a következtetés helytelenségét. A jelen esetben pedig a másodbíróság ítéletében nincs megállapítva és az iratokból sem állapítható meg az, hogy alperes azt a kijelentést tette volna a felperessel szemben, mikép az alkalmi egyesülés összes ügyleteiről, tehát a felperes által lebonyolítottakról is, egyedül alperes fogja a számadást elkészíteni. Nem állhat meg eszerint a felperesnek az a kiinduló pontja, hogy alperes egyedül kötelezte magát az alkalmi egyesülés összes ügyleteiről a számadás elkészítésére, alaptalan tehát az a panasza, hogy a másodbíróság helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg felperesnek a számadás elkészítése körüli mulasztását. Felperes további alapként a fellebbezési bíróság ténybeli következtetésének a helytelenségére azt hozza fel, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül fekteti a szóbanforgó ténybeli következtetés alapjául azt a tényt, mikép az alperes részéről bemutatott levelek azt mutatják, hogy alperes a felperest többször felhívta a számadás megtételére, de felperes a felhívásnak nem tett eleget. A felperes szerint a másodbíróságnak ez a ténymegállapítása két irányban téves, egyik irányban azért, mert a levelek váltása után jött létre peres felek közt az a megállapodás, hogy közös szakértő fogja a számadást elkészíteni; az ezt a megállapodást megelőző levelek tehát a per sorsára nem lehetnek befolyással,,