Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

28 Hiteljogi Döntvénytár. tenni azt, hogy P.-ban J. F. nevű egyén nem volt s hogy a H.-ban lakó az a J. F., akinek a vasút az árút átadta, azonos azzal a személlyel, aki p—i lakosnak tüntetve fel magát, az árút felperestől megrendelte. Minthogy pedig H. községnek a vasúti állomása a p—i vasúti állomás, ez utóbbi állomás személyzete nem járt el vétkes gon­datlansággal, amikor az árú megérkezéséről a H.-ban lakó J. F.-t értesítette és az árút neki — aki egyébként magát a felperestől származó számlával is igazolta — kiadta. A per főtárgyára nézve tehát ezekből az indokokból kellett az elsőbíróság ítéletét helybenhagyni. (4915 máj. 12. 3175/914. V.) A kir. Kúria: Nem ad helyt a rendkívüli felülvizsgálati ké­relemnek. Indokok : A vasút az árú megérkezéséről szóló értesítést a fuvarlevél szerint kijelölt átvevőnek köteles küldeni. Minthogy pedig az A) alatti fuvarlevélen a kijelölt átvevő, mint P. községi lakos volt megjelölve, ennélfogva az alperes közege szabályelle­nesen járt el, ha mint az alperes az ellenbeszédben előadta, az értesítést a H. községben lakó J. F.-nak küldte. De az alperest mégsem terheli a kártérítés kötelezettsége, mert a vasút a fuvarozás idejében hatályban volt, 1910 jan. 1-től érvényes üzletszabályzat 76. §. 2. pontja értelmében az árút kiszolgáltatni köteles lévén, azt az értesítés kézbesítése nélkül is kiszolgáltat­hatta, ha a jelentkező átvevő a címzettel való azonosságát kellő módon kimutatja. Az átvevőként jelentkező J. F. pedig kellő módon kimutatta a címzettel való azonosságát azzal, hogy az árú küldésére vonatkozó értesítő számlát (facturát) felmutatta, amelyben ő, úgy mint a fuvarlevélen, p —i lakosnak volt feltün­tetve, mert ebből az alperes közege kellő gondosság mellett jut­hatott arra a következtetésre, hogy a felperes az árút a jelent­kező J. F.-nak akarta küldeni és őt tévesen tartotta p—i lakos­nak. Ez a következtetés a jelen per adatai szerint helyesnek is bizonyult, hogy a felperes előadásából is az tűnik ki, hogy ő a vételi ügyletet a h—i J. F.-val kötötte meg, akinek rövid úton a facturát is átadta és tévedése abban állott, hogy ő az ő vevő­jét a p—i lakós J. F.-nak és mint ilyent fizetőképesnek tartotta. A másodbíróság ítélete ezekből az okokból és az alsóbíró­sági ítéleteknek ezekkel nem ellenkező indokai alapján helyes lévén, a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek nem lehetett helyt adni. ^Fiumei eset.) = Ha a vasút az árút, amelynek címzettjét a feladó a fuvarlevélben hibá­san írta, annak szolgáltatja ki, akinek a feladó azt voltaképen küldte, úgy a feladó azon az alapon, hogy a vasút az árút nem a fuvarlevél szerinti címzett-

Next

/
Thumbnails
Contents