Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)
Hiteljogi Döntvénytár. 293 időtartamra alakult társaság az egyik cégtag elhalálozásával a törvény erejénél fogva nem állhat fenn tovább, mint bizonytalan tartamú társaság s ha a szerződésben foglaltak folytán nem is tartozik nyomban feloszolni, fennállása továbbra csak a társasági szerződés rendelkezései szerint lehet s van biztosítva. (Kúria 1917 okt. 31. P. IV. 1413/1917. sz.) A kir. Kúria: Az alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. fndokok: Az alperesek telülvizsgálati kérelmüket a KT. 98. §-ának helytelen alkalmazására és a társasági szerződés helytelen jogi értelmezésére alapítják. A KT. 98. §. 2. pontjának az a rendelkezése, hogy a közkereseti társaság teloszlik, ha valamelyik tagja meghal, amennyiben szerződésileg ki nem köttetett, hogy a társaság az elhunyt tag örököseivel folytattassék, nem feltétlenül kötelező jogszabály, amelytől a szerződő felek el nem térhetnének. A most idézett jogszabály a társasági tagok érdekeit célozza megóvni s így ha a felek érdekeit más módon tartják megvédhetőknek, ezt a módot igénybe vehetik s mellőzhetik a 98. §. 2. bekezdésében foglaltakat. Mivel pedig a fellebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a társasági szerződést megkötött felperesi jogelőd és az alperesek az egyik társtagnak a társasági szerződés tartama alatt bekövetkező elhalálozása esetére a KT. 98. §. 2. pontjában foglaltaktól eltéróleg rendelkeztek, ennélfogva az idézett 98. §. 2. pontjának alkalmazása ebben a perben helyt sem foghat s így az annak megsértésére alapított felülvizsgálati panasz figyelembe nem jöhet. S pedig annál kevésbé, mert a 98. §. 2. pontjának alkalmazása esetében a közkereseti társaságnak feloszolni kellett volna; ellenben az alperesek a közkereseti társaságnak a korábbi cég alatt való fennállhatósága érdekében hivatkoztak a 98. §. 2. pontjára. A társasági szerződés 7. és 9. pontjainak jogi értelmezése tekintetében emelt felülvizsgálati panasz sem alapos: mert amint a fellebbezési bíróság helyesen kiemelte, a szerződés egyes pontjai nem önmagukban, hanem a többi pontokkal való összefüggésükben teendők értelmezés tárgyává és ily módon állapítandó meg, hogy a felek a szerződésben foglalt megállapodásokkal milyen jogi hatást kívánnak elérni.