Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

108 Hiteljogi Döntvénytár, beszerzett szakértői vélemény szerint 14,008 K értékű kárt szenvedett. Erre a tényállásra tekintettel az anyagi jognak helyes alkalmazásával vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy az alperes a felperesnek összeg szerint nem vitás kárát megtéríteni tartozik, mert annak a ténynek, hogy alperes a felperes által az 1913/1914. évi díjra adott váltót beperesítette, az a jogi hatálya, hogy a biztosítási szerződés az alperes részéről fenntartottnak tekintendő, miből íolyólag az alperes a biztosítási szerződés megszűntét ezen díjrészlet fizetésének elmulasztása miatt sikerrel nem vitathatja, de nem állapítható meg a felperes késedelme az 1914/1915. évre járó, az 1914 nov. 15. napján esedékessé vált díjrészlet kifizetése tekintetében sem, mert a tűzkár ezen díjrészlet lejárata előtt az 1914 nov. 2-án következvén be, a tűzeset után lejárt díjnak a nemfizetése a tűzeset idejében fennállott biztosítási szerződés érvényét nem érinti. A kifejtettekkel szemben nincs jelentősége annak, hogy a felperes által adott díj váltó fedezetül avagy fizetésül adatott, továbbá az is teljesen közömbös, hogy a díj kötelező tartalma szerint a díjfizetés elmulasztásának a biztosítási szerződés hatálya tekintetében minő következménye van, következéskép az alperesnek idevonatkozó panasza figyelmen kívül volt hagyandó. Mindezek alapján a minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. — A biztosítótársulat beperesítvén a le nem fizetett biztosítási dijat és ez jogerősen meg is ítéltetvén a biztosítótársulat javára, a biztositási díjnak valóságban nem történt kifizetése nem tekinthető a KT. 485. §. 4-. pontja alá eső mulasztásnak. Dtár III. f. XIII. 233. 1., III. f. XXL 330. h, IV. f. IV. 87. 52. A közvetítői tevékenység közgazdasági szempontból kétségtelenül káros volna és emiatt nem tarthatna számot bírói oltalomra abban az esetben, ha a termelő és a fogyasztó közös érdekeinek az előmozdítása nélkül csak az árú megdrágítására irányulna és a termelőnek a fogyasztóval való érintkezésbe futását megnehezítené. Nem alkalmas azon-