Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

TavtalötM m nta tó. . MÁSODIK KÉSZ. Kereskedelmi ügyletek. Kereskedelmi ügyletek általában. T6z.sd.ri szokások. 4. A tőzsde és az annak körében kialakult szokások nem nyújthatnak alapot arra, hogy a tőzsdei ügyletekben, szokásokban járatlan, azokat a szokásokat nem ismerő szerződő félnek a rosszhiszemű megtévesztésére szolgáljanak; az ilyen megtévesztéssel létrejött ügyletet a tévedésbe ejtett fél kifogás iitján is megtámadhatja s a másik, fél az ilyen ügyletből annak sikeres megtámadása esetén jogokat nem érvényesíthet 8. II. A háború kiütésekor az árú- és értéktőzsde által kezdeményezni szándékolt árszabás a kereskedelmi szokás jellegével nem bír Megtartási jog. 29. A hitelező, aki adósával szemben a KT. 309. §-a értelmében megtartási jogának gyakorlása végett a KT. 314). §-ában foglalt rendelkezések alapján a megtartott tárgyak előadását kereset útján követeli, egyrészt nem köteles az adósnak ingóságait addig, míg jogát érvényesítve, követelésének kielégítéséhez jut, díjtalanul saját kárára elraktározni, másrészt a késedelemben levő adós nem emelhet panaszt sikerrel a részben, hogy a raktárdíjak tetemes összegre növekednek, mert ezek növekedése saját mulasztásának következménye, és mert ennek megszűnését módjában áll bármikor eszközölni . .. Kezesség. j~3 L ' 133. Azt a jogszabályt, amely szerint a főkötelezettség érvénytelensége esetén a kezesség hatályát veszti, nem lehet alkalmazni akkor, amikor a kezes tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes és a felelősség elvállalásával épen azért áll jót, hogy a főadós törvényes képviselőjének jóváhagyása bekövetkezik. Ha ugyanis ily esetben a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára alapított kifogás folytán érvénytelennek nyílvánittatik is, a kezest önálló adósnak s illetve a szavatost egyenes kötelezettnek kell tekinteni Ponyvakölcsöndíj. fk 134. Kereskedelmi szokás, hogy ha a bérbevevő jelenti, miszerint a bérbevett ponyvák elvesztek, az elvesztést igazolni nem tartozik ; köteles az elveszett ponyvák értékét megfizetni, a bért azonban a bejelentés időpontjától kezdve megfizetni nem köteles. Ha a ponyvák egy része utóbb megkerül és a többire a bérbevevő újból bejelenti az elveszést, ez nem jogosítja fel a bérbeadót az első bejelentés utáni bér követelésére, hanem legfeljebb arra, hogy a megkerült ponyvákat többé vis*za ne vegye, hanem értéküket követelje ....