Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

88 Hileljogi Döntvénytár. időt nem engedett, a kir. Kúria is helyesnek találja. Mert a joggyakorlat értelmében a KT. 354. §-ának utólagos határidő engedését előíró szabálya csak akkor nyer alkalmazást, ha az ellenfél ily határidő engedését az elállási nyilatkozat vétele előtt kérte, már pedig a fellebbezési bíróság ítéletének irányadó lényállásában nem foglaltatik megállapítás abban a részben, hogy a jelen esetben a felperes ily kérelmet előterjesztett volna, nem lévén ily kérelemnek tekinthető felperesnek az a ténye, hogy 1915. évi március hó 31-én kelt F) alatti levelében az alperesnek az átadásra ő tűzött utólagos határidőt. Mindamellett alaptalan alperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével kötelezte alperest arra, miszerint a vételi szerződés nemteljesítése miatt felperesiek kártérítést fizessen. A fellebbezési bíróság ítélete által az elsőbírósági ítéletből átvett tényállás szerint ugyanis alperes bár, az eladott burgonva 20,100 K vételárára felperestől 15,000 K-t már elfogadott és a neki a kötlevélszerű lejárat előtt heküldött, de általa el nem fogadott további 5000 K részére bírói letétbe helyeztetett, 1915 április hó 1-én kelt 47. alatti levelével azért állott el a vételtói és tagadta meg a burgonya átadását, mert felperes az átvételhez szükséges zsákok és fuvarlevelek elküldése és diszpozíció megadása körül alperes szerint késedelembe esett. Minthogy azonban még abban az esetben is, ha az árú átvételében késedelmes vevő a vetelárt nem fizette ki, de az neki hiteleztetelt, a KT. 351. és 352. §-ainak egybevetéséből kitűnően az eladó az átvételi késedelem miatt a vételtől el nem állhat, hanem azt teljesíteni tartozik és csak arra van jogosítva, hogy a teljesítést az idézett 351. §-ban körülírt letétel vagy eladás útján eszközölje; és minthogy ennek fokozott mértékben kell állania akkor, ha a vevő a vételárt teljesen vagy — mint a jelen esetben — csaknem teljesen kiűzette és fizetési késedelemben egyáltalán nincsen, mert merőben ellenkeznék a forgalomban megkövetelt kölcsönös hűséggel és bizalommal, hogy a leglényegesebb vevői szolgáltatásként tekintendő vételárfizetést teljesítő vevővel szemben az eladó az átadást mint ellenszolgáltatást megtagadhassa csupán azért, mert a vevő a csak mellékszolgáltatásként jelentkező átvétel körül késedelmes volt, holott eladó az átvételi késedelemből netalán származható hátrányoktól a KT. 351. §-ában körülírt letétel vagy az eladás útján is szabadulhat és netáni kárára nézve a kifizetett árúban bő fedezetett talál: az anyagi jognak megfelelően határozott a fellebbezési bíróság, midó'n alperesnek a vételtől elállását jogszerűtlennek állapítván meg, az ekként hatályában fennálló szerződésnek