Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 30 s alperest marasztalni kellett. (1915 márc. 13. P. 291/2/1915. sz. alatt.) A pozsonyi kir. tábla: Felperest keresetével elutasítja. Indokok : Igaz ugyan, nogy alperes megvette a felperestől annak a vb. F. S. cég ellen fennállott követelését, minthogy azonban a felek az átruházást a csődbíróságnál be nem jelentették, hanem csődhitelezőként tovább is a felperes szerepelt s a kényszeregyezség létrejötténél is a felperes gyakorolta a szavazati jogot és pedig az alperes mint meghatalmazottja útján; minthogy a kényszeregyezség folytán a felperes követelésére jutott hányadot is a felperes kapta meg s az E) alatti szerint a vételár is akként lett megállapítva, hogy az alperes a kérdéses kvótát 27,000 K-ig kiegészíteni tartozik, ezzel szemben pedig az alperes a kényszeregyezségi kvótával kiegyenlített követelésben semmitéle ellenértéket nem kapott: a kir. tábla úgy találja, hogy a kérdéses jogügylet csak színlegesen van az E) alatti vételként feltüntetve, lényegileg azonban arra irányult, hogy a felperes az alperes által igért szuperkvóta igérése által arra bírassék, hogy a kényszeregyezséghez hozzájáruljon. Az osztrák Cs. T. 226. §-a szerint az ily megállapodás érvénytelen s tekintettel arra, hogy a csőd osztrák honos ellen lett lefolytatva s az E) alatti jogügylet is Ausztria területén jött létre, a jogügylet az id. §. értelmében érvénytelennek tekintendő s különben is az osztrák Cs. T. említett rendelkezését kijátszani célzó ezen jogügyletből eredő követelés érvényesítéséhez hazai bíróság nem nyújthat jogsegélyt. De, figyelemmel arra, hogy azáltal, hogy a kényszeregyezséghez való hozzájárulás megszerzése végett valamely hitelezőnek a többi hitelező tudtán kívül, bár nem is a közadós, hanem harmadik személy által a hitelezőknek jutó kvótát meghaladó vagyoni előny nyújtatik, a csődhitelezőkön súlyos sérelem eshetik, mert ezáltal oly kényszeregyezség létesítése erőszakolható az azt el nem fogadó hitelezőkre, amely azokra sérelmes s így az ily jogügylet végeredményeként a hitelezők egyenlő aránylagos kielégítéshez való joguknak kijátszásához vezet: az ily jogügylet hazai jogfejlődésünk szabályai szerint a jó erkölcsökbe s amennyiben arra irányul, hogy valamely hitelező vagyoni előny nyújtásával arra bírassék rá, hogy szavazatával a kényszeregyezséghez hozzájáruljon, a KT. 266. §-ába foglalt büntető rendelkezésbe is ütközik; ekkép tehát a felek közti jogügyletből a bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származván, felperest keresetével el kellett utasítani. (1915 április 19. P. L 922/915. sz. alatt.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét a KT. helyesen a 3*