Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

34 Hiteljogi Döntvénytár. magát a kényszeregyezségi hányadnak 27,000 K-ra való kiegészítésére kötelezte. A vételt tagadja, a kényszeregyezségi hányadra pedig előadja, hogy az, minthogy osztrák honos csődjéről van szó, az osztrák Cs. T. 226. §-a szerint nem érvényesíthető, miért is a kereset alaptalan. A kir. törvényszék megállapítja, hogy felperes cégnek a csődbejutott F. S. céggel szemben 135,656 K követelése volt, melyet a csődbe bejelentett, valódinak elismertetett, mely után őt 15% kényszeregyezségi hányad illette meg. A kényszeregyezség megkötése előtt alperes a felperesnek a csődben bejelentett és valódinak elismert követelését 27,000 K-ért megvásárolta oly kikötéssel, hogy ezen vételári összeget 27,000 K-ra kiegészíteni tartozik figyelemmel azon összegre, melyet felperes a W. D. cégtől kapni fog és hogy azon követelésre a cég csupán 3879 K-t fizetett. Minthogy pedig eszerint arról, hogy a kérdéses vételári összeg mint a F. S. cég csődügyében szereplő többi hitelezők megkárosítására irányuló kiegyenlítési összeg volna, szó sem lehet; minthogy jelen perhez a F. S. cég csődügyének jogi értelemben véve semmiféle kapcsolata nincs s ilykép ennek elbírálásánál sem a magyar, sem az osztrák Cs. T.-re hivatkozni nem lehet; minthogy felperes követelése kizárólag vétel címén s nem kényszeregyezségi hányad kiegészítése címén alapul, abba csődjogi vita bele nem vehető. Minthogy továbbá az eladott követelés tényleg fennállott s az alperesi vétel nem színleges, de tényleges volt, a felperesi kereseti jogalap fennállónak tekintendő s eldöntendő csupán az, hogy felperes a kereseti tőkét vagy pedig az alperes által előadott 16,468 K betudásával csak 6661 K-t követelhet. Tekintettel azonban arra, hogy alperes azon összeg fizetésére kötelezte magát, mely a W. D. cég által fizetett összeg és 27,000 K vételári összeg közt fog fennmaradni s ez pedig a kereseti tőkét képezi; minthogy alperes azon előadása, hogy a felperes a terhére mutatkozó 16,468 K-nak a kényszeregyezségi hányadba való beszámításába a tömeggondnokkal szemben beleegyezést s a tömeggondnoknak a kényszeregyezségi hányadot is eszerint számította, A. J. vallomásával megcáfoltatott ; minthogy alperesre az a körülmény, hogyha felperes a fent körülírt összeget még jogtalanul is tartja birtokában, ki nem hathat, amennyiben ezen összeg nem őt illeti meg, arra nézve ő beszámítást nem kérhet s javára csupán az számítható be, amit N. B. cég felperesnek küldött s ez javára be is számíttatott, miért is ezekre tekintettel felperes keresetének helyt adni