Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÖ.1 Kereskedelmi törvény. ELSŐ KÉSZ. Kereskedők és kereskedelmi társasúgok. Cégvalódiság. 15.** A cégvalódiság elvénél fogva csakis oly cégtoldások tekinthetők kizártaknak, melyek a tényleges viszonyokkal vagya valósággal ellenkeznek. A kereskedelmi verseny tisztességét pedig csak a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldások sértik. Ezekbe az elvekbe nem ütköző cégtoldás nem kifogásolható, még ha ilyenül a kereskedelmi életben szokásos puszta jelző (p. o. «Orion») kívántatik is a cégszövegbe felvétetni 7 Férjes nő cége. 23.** A férjes nő cégül férje vezetéknevét csak akkor használhatja, ha legalább melléknevét akként jelzi, hogy a cégül használni kívánt név férje nevétől megkülönböztethető legyen 11 Cégbitorlás. 14.** Cégbitorlási keresettel a KT. 24. §-a szerint csak az élhet, aki a cégbitorlás által ((jogaiban sérelmet szenvedő, vagyis a cégbitorlási keresetnek jogsértés és nem puszta érdeksérelem az alapja. Jogsértésről pedig csak akkor lehet szó, ha a kifogásolt cégszöveg vagy cégszövegrészlet használata a mindenkori felperesnek törvényen vagy szerződésen alapuló jogát védi. Pusztán azon az alapon tehát, hogy valamely cég a KT. rendelkezéseit hetn fedi, harmadik személyek a KT. 24. §-a alapján való beavatkozásra nincsenek jogosítva 6 91. Igaz ugyan, hogy a cégbitorlásnak egyik önálló alkateleme az is, ha valaki üzlete megjelölésérc valamely más cégszövegből vesz át és használ, bár be nem jegyzett toldatként a másik cég megjelölésérc és felismerésére különösen alkalmas és jellemző toldatot ; dc nem lehet 1 A **-al, j( l/ctt esetek a Kúria polgári jogi bizottsága által a teljes ülési, jogegységi és egyéb elvi határozatokról készített gyűjteménybe való felvételre vannak szánva.