Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Tar/aiommutató. XLIII Megtámadási per. ">:!.** Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881 : XVII. tc. 27. §. 3. pontjában maghatározott 15 napi válságos határidő alatt szereztetett, az 1881 : XVII. tc. 27. §-ának 3. pontja alapján is megtámadható ) 22 55. ** Ha a pénzkezeléssel megbízott közhatósági hivatalnok ellen a végr. törv. 227. §-a alapján biztosítási végrehajtás foganatosíttatott , az ily úton szerzett zálogjog, mint nem anyagi jogon alapuló, a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján megtámadható 22 56. ** Az alzálogjog tulajdonosa a megtámadhatóság szempontjából a csődtörv. 35. §-a alá eső jogutódnak tekintendő 23 57. ** I. A csődtörv. 30. §-ának rendelkezése abban az esetben nem alkalmazható, ha a közadós mint utolsó forgató teljesítette a fizetést. — II. A hitelezőkkel létesített egyezség nem szünteti meg feltétlenül az előző végrehajtások foganatosítása következtében előállott fizetésmegszüntetési állapotot 23 ^8.** Mivel a Horvátországban megnyitott csőd hatálya kiterjed a közadósnak Magyarországban levő ingóira is, ennélfogva a megtámadási perre annak a híróságnak van hatásköre, amelynek területén a megtámadott jogcselekmény teljesíttetett 23 *50.**A kifogás alakjában érvényesített csődmegtámadási jog elévülési ideje azzal a nappal veszi kezdetét, amelyen a tömeggondnok a megtámadott jogügyletről vagy jogcselekményről tudomást szerzett 24 61. Az a körülmény, hogy a tömeggondnok a bejelentett követelést a felszámolási tárgyaláson azon az alapon kifogásolta, hogy az egyezség által megszűnt : nem akadálya annak, hogy az egyezség folytán teljesített fizetés joghatályosságát megtámadja 24 í>2. Az olyan szerződés, melyet a vagyonbukott harmadik személlyel csupán avégből köt, hogy anyagi ügyeit ez a harmadik személy saját neve alatt előre megállapított módozatok mellett rendezze, magában véve nem jár a hitelezők megkárosításával s mint ilyen a csődtörvény harmadik fejezete értelmében akkor sem támadható meg sikerrel, ha színleg adásvétel formájába burkoltatott 26 <69. I. A lejáratkor a váltókra teljesített fizetésnek váltójogi hatályán nem változtat az, hogy a fizetés utóbb a csődtörvény értelmében hatálytalaníttatok és a fizetést elfogadó hitelező a kapott összeget a csődtömegnek megfizetni köteles. Ebből pedig az következik, hogy a kifizetett váltók alapján a volt váltóbirtokos váltói úton a váltókötelezettekkel szemben többé fel nem léphet. A váltóadásból és az ezzel kapcsolatosan netán vállalt kötelezettségekből származó jogokat pedig a hitelező köztörvényi úton, a váltó birtoka nélkül is érvényesítheti. Eszerint a váltók birtokához nem fűződik oly jogi érdek, amely indokolttá tenné, hogy a megtámadási perrel megtámadott hitelezőnek, mint alperesnek fizető kötelezettsége a kiegyenlített váltók visszaadásától feltételeztessék 36 84. Ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a megtámadott teljesítés tárgyát bírói ítélet következtében visszaadó hitelező követelése nemcsak a közadóssal szemben lép ismét hatályba abban az állapotban, amilyenben ez a követelés a megtámadott teljesítés előtt létezett, hanem a közadós adóstársaival és kezeseivel szemben is. Felperes tehát az újra hatályba lépett követelését nem szorgalmazhatja újra perrel, hanem csupán az abbahagyott végrehajtási eljárásnak újra folyamatba tételével 65