Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

XLIV Tartalommutató. Lap 85. A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott hat hónap nem anyagi joghatállyal bíró elévülési időfolyás, hanem a megtámadásra engedélyezett leghosszabb határidő, amelynek meghosszabbítása a feleknek megegyező akaratelhatározása alól elvonva nincsen s azért az utóbb csődbe jutott adós és hitelezője érvényesen megállapodhatnak abban, hogy bekövetkezendő csődnyitás esetében a közadósnak a csődnyitást hat hónappal megelőző időben teljesített jogcselekményei is az egyéb törvényes előfeltételek fennforgása esetében megtámadhatók lesznek, annál is inkább, mert a hat hónap lefolyása, mint a megtámadást kizáró ok, a hitelező javára szolgál, aki ellenkező tilalom hiányában erről a kedvezményről le is mondhat 66 86. A csődválasztmány által a megtámadási perben hozott ítélet ellen fellebbezés beadására adott utasítás pótolja a megtámadási per indítására adott felhatalmazást. Kétrendbeli csődtömeg által egységesen indított megtámadási perre az egyik csődválasztmány által adott felhatalmazás mindkét csődtömeggondnokra kiterjed 68> 148. A közadós által kötött és gazdasági munkásainak baleset elleni biztosítására irányuló szerződés alapján netán fizetendő biztosítási összeg csak a munkásnak a balesetből kifolyó kártalanítására szolgál és abból a közadós hitelezői aránylagos kielégítést nem igényelhetnek. E biztosítási összegnek a munkás ellen vezetett végrehajtás folytán történt letiltása tehát a munkaadó csődjében meg nem támadható 186' 174. A tényállás ismerete, melyből a bíróság a fizetés megszüntetésének fennforgását megállapítja, nem mindig áll fenn egyszersmind a megtámadott fél részén is. Ezért annak a kérdésnek az eldöntésénél, vájjon az a beállott fizetésmegszüntetésről tudott-e vagy sem, azt kell mérlegelni : vájjon ismerte-e azokat a tényeket, melyekből a bíróság a fizetésmegszüntetés jogi állapotának beállását következteti és hogy ezekből a fizetésmegszüntetést alanyi megítélése szerint neki is fel kellett-e ismernie, nem lévén elég csupán a felismerés lehetősége, miután a törvény által megkívánt tudomással, a hiszem vagy vélelmezés nem azonosítható 239" 199. I. A kereskedő ellen készpénzbeli követelés behajtása végett foganatosított kielégítési végrehajtás egyrészt annak a bizonyítéka, hogy a kereskedő fizetéseit megszüntette, másrészt annak, hogy a végrehajtató hitelező a foganatosítás időpontjában a fizetések megszüntetéséről tudomást szerzett. — II. Aki az utóbb közadóssá vált cég ellen a biztosítási végrehajtást megelőzőleg készpénzbeli követelés behajtása végett kielégítési végrehajtást foganatosított, már a biztosítást megelőzőleg tudomást szerzett adósának fizetésmegszüntetéséről 280 200. Egymagában az a ténykörülmény, hogy egyes hitelező követelésének egy részét elengedi s a fennmaradó résznek részletekben való fizetését engedélyezi, sem az adós fizetéseinek megszüntetését, sem a hitelezőnek erről való tudomását nem bizonyítja 281 214. A felügyelőbizottsági tag részére a közgyűlés által megszavazott díj a társaság csődtömege által vissza nem követelhető, mert az fizetés jellegével bír 300 234. Nem a közadós vagyonára vezetett végrehajtást nem lehet megtámadni 333 235. Az a körülmény, hogy a hatálytalanított fizetés ellenében közadósnak visszaadott váltók a csődleltárba fel nem vétettek, nem lehet ok arra, hogy a tömeggondnok a hitelezőre nézve vagyoni értékkel