Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 291 még az F) alalti okiratban foglalt jogügylet érvényessége esetében sem kötelezhetők kártérítésre, mert a 3'/. alatt csatolt hadügyminiszteri rendelet szerint az F) alalti okiratban keletkezett jogügylet időpontjában, sőt az ezt megelőző vétel kötése idejében a hengerolaj adásvevése kormányhatósági lag beszüntetve volt s így a szolgáltatás teljesítése az alperesekre nézve rajtuk kívül álló okokból lehetetlenné váll. Az alperesek még arra is hivatkoznak, hogy a 37. a. hadügyminiszteri rendeletet az F) a. okirat aláírásakor és azt megelőzőleg a 200 hordó hengerolaj eladásakor nem ismerték. Az alpereseknek a teljesítés lehetetlenségére alapított panaszuk is alaptalan. Az alperesek elsősorban is azzal nem védekezhetnek, hogy a 3 /. alatti hadügyminiszteri rendeletei nem ismerték, mert a háború esetére szóló kivételes állapotokról alkotott 1912 : LlV és 1914 : L. tcikkek értelmeben kibocsátott rendeletek mint kötelező jogszabályok nem ismerésével nem lehet védekezni. Egyébként pedig ez a rendelet a hengeroíajjal való kereskedési nem szüntette meg, hanem csak kormányhalósági engedélytől lette lüggővé és így amikor az alperesek ilyen tartalmú rendelet hatályosságának ideje alatt mégis eladtak az engedély megszerzésének leltétele nélkül hengerolajat, őket terheli az a kockázat, amely abból ered, hogy a háború alatt kormányhatósági engedélytől íüggőleg forgalomba hozhaló árúk eladásával foglalkoznak s hogy ilyen árúkat nem az engedély megszerzésétől függő teltétel mellett, hanem feltétlenül adlak el a felperesnek. Mivel pedig az alperesek a felperesnek a 37. alatti hadügyminiszteri rendelet hatályosságának idejeben adták el a hengerolajat az engedély megszerzésének feltétele nélkül, ennélfogva az alperesek a nem teljesítésből eredő kárt a felperes részére megtéríteni tartoznak. * * = V. ö. Hitelj. Dtár VIII. 163., 173., 185. ; IX. 135., 13(3., 192., 193. 207., 208.; X. 110., Ml., 145., Kii., 1(52., 177., 178., 179. sz. esetekkel. 210. A vevő az elkésetten szállított árú elfogadása esetében a késedelemből eredő kárigényt csak akkor érvényesítheti, ha ezt az igényt az elfogadás alkalmával kifejezetten fenntartotta. (Kúria 1916 szept. 15. P. IV. 7280 1915. sz. a.) 19*