Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 285 nem felperesnek volna joga az ügyletet létre nem jöttnek tekinteni. Kúria 552/1897. Polg. Törvk. XXXVI. 28. — Nem sürgős természetű távirati ajánlatra, ha sürgönyválasz nem kéretett, a másik fél hasonló módon válaszolni nem tartozik, hanem jogában áll bevárni, míg az ajánlattevő ajánlatát a kereskedelmi forgalomban szokásos levélbeli értesítéssel megerődíti. Hiteljogi Dtár IV. 10. — Annak, hogy az ajánlat vevője az elfogadó nyilatkozat elküldésével az ajánlat késedelmes megérkezése miatt késett el, az ajánlattevő joga szempontjából (KT. 315. §. 1. bek.) jelentősége nincs. Hiteljogi Dtár IX. 42. 205. A K. T. 31 k § a a megbízó jogainak megóvása végett csak azt mondja ki, hogy a bizományos által kötött ügyletekből eredő követelések a bizományos és ennek hitelezői irányában a megbízó követeléseinek tekintetnek; ebből azonban nem következik, hogy az a harmadik személy, aki az ily követelés érvényesítésével járó munkadíjak és költségek te kintetében a bizományos hitelezőjévé lett, ugyanezekre nézve, a vele jogviszonyban nem álló megbízóval szemben is — a jogalap nélküli gazdagodás esetén kívül — megtérítési igényt támaszthatna. (Budapesti kir. tábla 1916 márc. 26. P. IV. 1061/1916. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a felperes által ((G. és társa» cégnek bizományba adott, árúk eladásából a vevők ellen keletkezett követelések úgy a bizományi szerződés szerint, mint a K. T. 374. §-a értelmében is, már kezdettől fogva a felperes tulajdonát képezték : az ezen követelések behajtása körül felmerült ügyvédi díjak- és költségekért tehát felperes az alperessel szemben már ezeknél fogva, de a jogtalan gazdagodás megtérítésére vonatkozó szabályok értelmében is felelős. Alperes panasza alaptalan." Mert: a K. T. 368. §-ának 2. bekezdése értelmében abból a szerződésből, mellyel «G. és társa)) cég, mint a felperes bizományosa, alperest mint ügyvédet, a hitelben eladott árúk vételárának behajtásával — saját nevében — bízta meg, az alperessel szemben csak «G. és tsa» cég vált jogosítottá és kötelezetté ; ellenben a felperes és az alperes kőzött ebből még jogok és kötelezettségek nem keletkeztek.