Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

284 Hiteljogi Döntvénytár. A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a telperest ke­resetével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság által elfogadott s meg nem támadott ténymegállapítás szerint az alperes az általa a felperes jogelődéhez a C) alatti távirattal az 1915 febr. 2-án intézett s a címzett által ugyanezen a napon a délutáni órákban átvett vételi ajánlatára azonnali távirati (drahtet sofőrt) nyilatkozatot kért, a felperes azonban az ennek az ajánlatnak elfogadását tár­gyazó nyilatkozatát csak a következő napon: febr. 3-án délelőtt feladott táviratban közölte az alperessel, aki ezt a nyilatkozatot elkésés okából visszautasította. A «drahtet sofort» kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban is elfogadott értelme az, hogy a táv­irati válasz az azt gátló akadályok hiányában nyomban fel­adandó, ez a kitétel tehát a válaszadási kötelezettséget akként határozza meg, hogy azzal szemben az ajánlatvevő másnapig terjedő halasztást indokolatlanul igénybe nem vehet, a fennforgó esetben annál kevésbbé, mert a peres felek részéről célba vett ügylet tárgyául szolgáló árúnak piaci ára a háborús viszonyok behatása folytán köztudomás szerint állandó emelkedésnek volt kitéve, a vételi ajánlatot tevő alperesnek tehát nyomós érdeke fűződhetett ahhoz, hogy az ajánlatára vonatkozó választ úgy, ahogy azt ő kikötötte, azonnal (sofőrt) megkapja. Ennek az aján­latnak érdekében tehát az 1915 febr. 2. napját olyan időnek kell tekinteni, amelyen túl a válaszadás ideje a felperesi jogelőd részéről kiterjeszthető nem volt s minthogy a felperes nem is kért ténymegállapítást abban az irányban, hogy ő távirali vála­szát 1915 febr. 2. napján tőle nem függő körülményeknél fogva fel nem adhatta volna, kétségtelen, hogy az ő jogelőde által febr. 3-án feladott távirattal közölt elfogadási nyilatkozat elkésett s így az alperes a maga ajánlatát jogszerűen visszavonhatta. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság jogszabály megsértésé­vel állapította meg a kereset alapjaként megjelölt vételi ügylet létrejöttél s azt, hogy az alperes az ettől az ügylettől elállása folytán a felperessel szemben felelős, ezért az alperes felülvizs­gálati panaszának helyt adni, a felperest a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítani kellett. * * — Más helyre táviratilag intézett, távirati elfogadást követelő ajánlat el nem fogadottnak mondatott ki oly esetben, midőn a venni kivánó nem táviratozott ugyan vissza, de átvétel végett az ajánlattétel helyére rögtön elutazott. Bpesti tábla 3823/1*78. Dtár r. f. XXVIII. 2bl. — Ha felperes máj. 29-iki ajánlatá­ban alperestől az ajánlat elfogadása tárgyában sürgönyválaszt kért és ezt alperes csak máj. 31-ikén tette meg, ez oly körülmény, mely miatt nem alperesek, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents