Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hitelioyi Döntvénytár. 235 nes adósi minőségére vonatkozik, ilyen ajánlat felett pedig ebben az eljárásban, mely a cégre és annak tagjaira, valamint ennek a cégnek hitelezőire vonatkozik, érdemileg határozni nem lehetett, miből következik, hogy az ajánlatnak ez a része ebben az eljárásban teljesen figyelmen kívül volt hagyandó. Ezek szerint dr. T. I. második ajánlatának a mentesülésre vonatkozó része az eljárási rendelet 5. §-a ellenére bocsáltatván szavazásra, nem képezhette az adós cég ajánlatának kiegészítő részét, ekkép az eljárási rendelet 47. §-a nem volt akadálya annak, hogy az elsőbíróság végzése a dr. T. I. mentesülésére vonatkozó rész kivételével helybenhagyassék, annál is inkább, mert az eljárási rendelet 61. §-a értelmében az egyezség hatálya, vagyis az a hatás, hogy annak jóváhagyásával a vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozások eleneedetteknek tekintendők, csak az adósra, tehát a jelen esetben T. V. cégre, ennek tagjaira : B. M.-néra és K. E.-re nézve állhat be, nem pedig dr. T. I.-ra nézve is, aki a kényszeregyezséget felajánlók kezeseként lépett be az eljárásba. Az adós cég a felfolyamodás költségeiben az eljárási rendelet 36. és 59. §-aira való figyelemmel marasztalható nem volt, bár a jogorvoslat lényegileg sikerre vezetett. = V. ö. Hitelj. Dtár X. 87., iOí. sz. esetekkel. 172. Az ügynök nem követelhet közvetítési díjat olyan ügyletből folyólag, amelyre megbízóját a másik szerződő fél teljesítőképességéről, bár jóhiszeműen, téves előadásokkal reá bírta, mert rendszerint a jóhiszemű ügynök nem felel ugyan a felek teljesítőképességéért, azonban ha ebben a tekintetben adatokat előterjeszt és anélkül, hogy ezen adatok valóságáról előbb meggyőződést szerezvén, az ügyfeleket az ügylet létesítésére rábírja, ilyen esetben az eléretni szándékolt ügyleti cél be nem következése esetére közvetítési díjra jogszerű igényt nem tarthat.