Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hitetjogi Döntvénytár. között fennálló szerződéses viszonyból származik, az 1896 : XXVI. tc. 69. §-a 5. pontja értelmében miniszteri határozathozatal és az. azután igénybevehelő közigazgatási bíróság előtti eljárás alá tartozik. t Ámde a felhívott törvényhely csakis az üzem körében felmerülő vitás kérdésekre intézkedik. Az üzem körében felmerülő vitás kérdések alatt pedig nem lehet mindazokat a vitás kérdéseket érteni, amelyek az államvasutak és a h. é. vasút közt az üzletkezelési szerződésből {elmerülnek, hanem csak azokat, melyek az üzemnek miként való intézése, vagyis a vasúti szállítás lebonyolításának módjára vonatkoznak, amelyek tehát a pályán és állomásokon végzendő vasúti fuvarozási szolgálatot érintik. Ellenben a íelek magánjogi elszámolására vonatkozó vitás kérdések, habár az üzletkezelési szerződés alapján döntendők is el, a forgalom lebonyolításának módját nem érintik, az üzem mikéntjében változást elő nem idézhetnek s így az üzeni körébe tartozóknak nem tekinthetők, miért is elbírálásuk az 1896: XXVI. tc.-ben szabályozott eljárás alá nem esik s ezért alperesnek a bíróság hatásköre ellen emelt, az idézett törvénycikkre alapított kifogásának helyt adni nem lehetett. Az ügy érdemében lelek pervitája a körül forgott, hogy az elszámolásnak felperes által kívánt módja követelhető-e, a szerződés szövegére való tekintet nélkül, az alapon, hogy az elszámolás felek közt a 37. alatti hatálybalépte óta, tehát 1893 január 1-től 1910 március haváig tehát 17 éven át a felperes által kívánt módon ejtetett meg? Az elszámolás 17 éven át a 3"/. alattinak 1893 január 1-én történt hatálybalépésétől 1910 március l-ig a kereseti kérelemnek megfelelően történt, kivéve a 3'/. alatti szerződés fennállásának első másfél esztendejében, mely időre azonban felperesnek 87. és 97. alatti beadványaira, az elszámolás felperes álláspontjának megfelelően helyesbíltetett. Ezen nem vitás tény mellett teljesen közömbös és jelentőség nélküli feleknek abban a kérdésben folytatott pervitája, hogy alperes a felperessel 17 éven át megejtett elszámoláson kívül egyéb nyilatkozataiban és cselekményeiben, nevezetesen azokban, melyekre a leiperesnek r/. alattiból kezdődő összes csatolmányai vonatkoznak, felperes álláspontjának helyességét elismerte-e vagy nem? Eldöntendő egyedül az volt, hogy a 17 éven át folytatott egyöntetű elszámolás alkalmas-e arra, hogy felek szerződéses akaratának jogalapját képezhesse? E részben alperes elsősorban-azt hozta fel, hogy felperes-