Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 2*27 nek 8 /. és 9"/. alatti beadványai, melyekkel a mellékilletékek a :i . alatti szerződés fennállásának első másfél esztendejére vonatkozó elszámolásának helyesbítését kérte, alperest tévedésbe ejtették. Azonban a 8".. és 9'/. alatti beadványokban megtévesztési szándéknak nyoma sincs. Felperes ezekben a mellékilletékeknek teljes összegben saját javára való visszakönyvelését kéri, anélkül, hogy kérelme támogatására bármily valótlanságra hivatkoznék és kérelmét egyébbel, mint a 37. alatti szerződés felhívásával támogatná. Ha alperes a H) és II i) alattiakkal a 8 /. a. kérelemnek és az Jj és a Jli) alattiakkal a 97. a. kérelemnek eleget tett, úgy nem hivatkozhatik arra, hogy megtévesztés vagy kényszer vagy egyéb oly körülmény hatása alatt cselekedett volna, mely a jogügylet hatályát érvényteleníthetné. Nem hivatkozhatik alperes arra sem, hogy a 87. és 9 . a. beadványok elintézésekor lényeges tévedésben volt. Tévedésről ugyanis csak a tényállás helytelen ismerete esetén lehet szó, nem pedig a helyes tényállás értelmezése esetén. A perbeli esetben a tényállás ismerete azonos volt, a 3- . a. megállapodások helyes szövegének ismeretével. Ebben az ismeretben alperes tévedésben nem volt. A helyesen felismert tényállás értelmezése pedig szubjektív vélemény kérdése, mely lehet ugyan helyes vagy nem helyes, de magánjogi viszonyban álló felek közt téves nem lehet, mihelyt az értelmezés felek által közösen és jogszerűen történt. Ez pedig felek közt a II) és J) alatti elintézésekkel és a 17 évi gyakorlattal megtörténtnek veendő. Alperesnek az a cselekménye, hogy a felperes 87. és 9* . alatti beadványaiban előlerjesztett kérelmének eleget tett és azok elintézéseként az elszámolást úgy visszamenőleg a 3" . a. hatályának kérdőpontjából, mint azután másfél évtizeden át a felperes által előterjesztett módon hajtotta végre, nem minősíthető egyébnek, mint annak, hogy felek a közöttük a 3' . alatti megállapodással létesített szerződéses viszony értelmezésére néz\e oly megállapodásra léptek, mellyel a szerződésnek magukra érvényes tartalmát, tekintet nélkül a szerződéskötéskor lehetséges egyéb értelmezésekre, közösen megállapították. A szerződés értelmezésére nézve létrejött megállapodás a felek jogviszonyának új jogalapja, mely független az értelmezés tárgyát képező szerződés tartalmától s az esetben is érvényes volna, ha az eredeti szerződéssel ellenkeznék is. Amennyiben tehát a felek állal tudatosan elfogadott gyakorlat és a szerződés 15*