Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 201 és megengedte volna neki, hogy a megterhelt kocsit a berakás 4itán a pályaudvaron a rakminla alá tolhassa: az alperes maga sem állította. Ennélfogva az alperes közegét vétkes gondatlanság terheli annyival is inkább, mert bár a 21. szám alatti utasítás értelmében kötelessége volt a feladó által végzett berakást az üzem biztonsága szempontjából ellenőrizni s a megrakott kocsit a rakminla alatt eltolatni: beismerése szerint azt elmulasztotta. Miért is az elsőbírósági ítéletnek a marasztaló rendelkezését helyben kellett hagyni, annak a szénaprés összetörése fejében követelt kár megtérítésére vonatkozó rendelkezését ellenben meg kellett változtatni és az alperest a szénaprésnek a szakértő által megbecsült teljes értékében, valamint annak kamatában el kellett marasztalni. A kir. Kúria: A másodbíróságnak egyedül az alperes által fellebbezett ítéletét az abban kifejtett s az elsőbíróság ítéletéből elfogadott indokok alapján helybenhagyja. * * = V. ö. Hiteljogi Dtár II. 41., III. 38., 103., 110., 111., 112., 188., IV. 13., 92.. 191., 192., V. 21., 57., 76., 161., VI. 145., VII. 9., 30., 108., 213., 'VIII. 63., 64., 123., IX. 65., 66., 76., 114., 115., 153., 215., X. 107., 136. és 156. sz esetekkel. — Ha a vasút közegei nem figyelmeztetik a feladót az állomáson lévő rakmintára és annak magasságára, és útnak indítják a vonatot anélkül, hogy a berakodás helyességéről meggyőződlek volna; vétkes gondatlansággal jártak el; miért is a vasút felelős az árúnak a rakmintába ütközés által történt megsérüléséért, noha az árú berakását a feladó végezte. Hiteljogi Dtár III. 5. — A helytelen berakás ténye, annak bizonyítása nélkül, hogy a kár a helytelen berakással járó veszélyből keletkezhetett, a vasút mentességét meg nem állapítja. Hiteljogi Dtár III. 138. 156. A feladót terhelő, de a vasúti raktáros által magára vállalt berakás, melyért a vasút díjat nem szedett, a raktáros törvényes hatáskörén kívül eső magánvállalkozás, mely a vasút terhére nem róható. (Kúria 1916 máj. 23. Rp. IV. 10,190/1915. sz. a.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az alsóbíróságok által bizonyítottnak vett az a körülmény, hogy V. I. mint alperes raktárosa, saját kezdeményezéséből magára vállalta azt, hogy a vasúti kocsiba berakás köz-