Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

200 Hiteljogi Döntvénytár. társ a mindkét házasfél által aláírt, váltót beváltja, annak alapján a másik házastárstól csak a követelés felének megtérítését követelheti. Hitelj. Dtár IV. 54. — Ellenkező : Ha az együttélő házastársak közösen veszik fel a kölcsönt és a \állót az egyik kibocsátóként, a másik elfogadóként írja alá, a házasfelek akarata nem irányulhatott a váltó kiállításakor arra, hogy egymás irányában váltói kötelezettséget vállaljanak. Hiteljogi Dtár III. 75. — A váltót teljes összegében beváltó forgatóval szemben azt a kifogást, hogy a váltó ellenértékének egy részét az ő házastársa kapta meg, nem lehet érvényesíteni, mert ez a körülmény a V. T. 51. §-a értelmében a beváltó forgatót előzői ellen megillető jogok érvényesítését nem érinti. Hiteljogi Dtár IX. 56. — V. ö. még Hiteljogi Dtár VI. 28. sz. esettel. 155. A vasúti üzletszabályok 59. §-ának 1. b) pontja értelmében a feladónak az árúk berakásánál ügyelni kell ugyan arra, hogy a rakomány a megengedett magassági mértéket túl ne haladja: de az üzletszabályzatnak ez a rendelkezése csakis olyan esetekre vonatkozik, amelyeknek bekövetkezését a feladó kellő gondosság kifejtésével előre, láthatta. Ezzel szemben a vasút közegének kötelessége a feladó által végzett berakást az üzem biztonsága szempontjából ellenőrizni. (Kúria 1916 jan. 19. Rp. IV. 6721/1915. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét annyiban, amennyiben a felperes a kereseti követelésének 780 K és kamata iránti részével elutasíttatott és amennyiben az alperes a felperes javára 510 K tőke, ennek 1910 ápr. 10-ik napjától járó 5% kamata és 150 K perköltség megfizetésében marasztaltatott: helybenhagyja, egyébként megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek az elsőbíróság ítéletében kitett idő alatt és jogkövetkezmény terhe mellett még további 510 K tőkét stb. fizessen. indokok: A vasúti üzletszabályok 59. §-ának I. b) pontja értelmében a feladónak az árúk berakásánál ügyelnie kell ugyan arra, hogy a rakomány a megengedett magassági mértéket túl ne haladja; de az üzletszabályzatnak ez a rendelkezése csakis olyan esetekre vonatkozik, amelyeknek bekövetkezését a feladó, kellő gondosság kiíejtésével előre láthatta. Azt azonban, hogy a felperes jogelődjének tudomása lelt volna arról, hogy e—i vasúti állomáson rakminta van a sinek felett, hogy a feladót figyelmeztette volna a rakminta magasságára, hogy azt felhívta volna arra