Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

XVÍM Tartalommutató. Lap adótól még a tényleges zálogba vétel előtt nem követelte. A kereskedő, illetőleg kereskedelmi társaság akkor, ha ezt a köteles gondosságát elmulasztja, nemcsak gondatlanul, hanem rosszhiszeműen is jár el 293 - A K. T. 302. §-a szerint ingók elzálogisításánál elegendő, de szükséges is, hogy a kézizálog a hitelezőnek, vagy az ő részére egy harmadiknak átadassék. Az átadás módját a K. T. nem szabályozza, ezért e részben annak 1, §-ához képest az általános magánjog elvei alkalmazandók. Ezek szerint a zálogjog nemcsak kézről-kézre való átadás által, hanem jelképileg is megszerezhető oly módon, hogy az mindenki által könnyen felismerhető. A jelképes átadást kimerítő tényleges uralom létesül az által, ha az adós üzletében a záloghitelező által kiküldött ellenőrző közeg működik azzal az utasítással, hogy az árúraktárakat zár alatt tartsa, azokban az árúkat ő helyezze el és azokból az árúkat ő adja ki, a kiadásokat ő teljesítse, a bevételeket is ő eszközölje és ellenőrizze és ha a megbízott tényleg ezen utasítás értelmében jár el és a raktárkulcsok az ő kezében vannak 304 Óvadék. 191. A szerződési viszony megszűnte után, az óvadékot átvevő fél az óvadékot csak az esetben tarthatja meg, ha a másik szerződő fél ellenében szerződésszegést és ezzel kapcsolatban vagyoni hátrányt bizonyít, míg ellenesetben az óvadékot visszaadni köteles. Nem ok az óvadék visszatartására, ha az óvadékot nyújtó őrizetében lévő zálogtárgyak közül több ismeretlen módon eltűnt, de az őrző jogtalan ténye, vagy szerzödésellenes mulasztása nem igazolható, mások ilyen tényeiből vagy mulasztásaiból eredő hiányokért pedig felelősséget nem vállalt 2li' Ajánlat. 204. A «drahtet sofort» kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban is elfogadott értelme az, hogy a távirati válasz az azt gátló akadályok hiányában nyomban feladandó, ez a kitétel tehát a válaszadási kötelezettséget akként határozza meg, hogy azzal szemben az ajánlatvevő másnapig terjedő halasztást indokolatlanul igénybe nem vehet 2N:'» Teljesítés ideje. 213, A posta útján való fizetés eseteiben feleknek számolniok kell azzal, hogy a posta belkezelésében oly körülmények mindig előfordulhatnak, melyek 1—2 napi késedelmet előidézhetnek. A teljesítési határidőnek ily terjedelmű kitolása tehát felek szándékában már az egyezség kötésekor is bennfoglaltatott. Az a körülmény, hogy az 1 — 2 napi késedelmet nem a posta belkezelése, hanem a feladás elkésettsége okozta, nem változtat felek abbeli szerződéses akaratán, hogy 1—2 napi késedelem figyelembe nem jöhet, mert ha bizonyos terjedelmű késedelem tekintetében az attól való eltekintés szándéka fennállott, úgy a késedelem indokában beállott változás a szándékot érintetlenül hagyja. A jóhiszeműségre alapított kereskedelmi forgalomban fennálló szokás szerint az 1—2 napi, sőt