Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 175 részvénytársaság szempontjából ő is harmadik személynek tekintendő és mert az igazgatónak az alapszabályok 38. §-ában említett akadályoztatása valóban fenforog akkor, amikor ő a részvénytársasággal adásvevési szerződést köt, amire utal különben is az alapszabályok 39. §-a is, mely szerint az igazgató mindazon ügyletek elhatározásában részt vesz, amelyeknél személyesen érdekelve nincs és így nincs elfogadható alapja a fellebbezési bíróság ama kijelentésének sem, hogy az igazgató akadályoztatásának esete be nem állott, miből tolyólag ilyen esetben a helyettes igazgató, illetve az igazgatóság a részvénytársaságot az alapszabályok értelmében az azzal szerződési viszonyba lépő .igazgatósági taggal szemben is joghatályosan képviselheti. Anyagi jogszabálysértéssel mondta ki tehát a fellebbezési bíróság, hogy a per tárgyát tevő adásvevési szerződés egyedül abból az okból, mert azt az 1915. évi január hó 3. napján tartott rendkívüli közgyűlés jóvá nem hagyta, joghatállyal nem bír. Ezzel szemben a kir. Kúriának jogi álláspontja az, hogy amennyiben az alperes és a részvénytársaság igazgatósága között, ennek a KT. és az alapszabályoknak megfelelő képviselete mellett az adásvevési szerződés az 1914. évi október hó 5. napján egyébként érvényesen létrejött, különösen, pedig a szerződés megkötésénél visszaélés vagy megtévesztés elő nem tordult s a szerződéstől a felek az 1914. évi november hó "2. napján el nem állottak, vagy annak hatályát egy összehívandó rendkívüli - . , közgyűlés jóváhagyásától függővé nem tették: ügy az adásvevési szerződés a részvénytársaságot kötelezi. Ellenben ha a szerződéstől az utóbb jelzett napon elállottak vagy annak hatályát a közgyűlés jóváhagyásától tették függővé: a szerződés arravaló tekintettel, hogy a Pp. 534. §-a szerint irányadó ítéleti tényállás szerint a közgyűlés az ügyletet nem hagyta jóvá, a részvénytársasággal szemben jogi hatállyal nem bír. Egyúttal kiemeli a kir. Kúria, hogy miután nem tartalmaz a KT. olyan rendelkezést, amely szerint a 174. §-a alapján perrel megtámadott közgyűlési határozat végrehajtása a megtámadási per jogerős befejezéséig felfüggeszthető volna, a jelen pernek a közgyűlési határozatban megrendelt folyamatba tétele időelőttinek nem tekinthető. Mindezeknél fogva és arra való tekintettel, hogy a fellebbezési bíróság téves jogi álláspontjából kiindulva a jogvita eldöntése szempontjából szükséges tényállást meg nem állapította, e helyütt pedig a Pp. 270. §-a értelmében meg nem állapítható, és így az ügy a Pp. 543. §-ához képest a jelen állásában a felülvizsgálatra nem alkalmas; ugyanazon szakasz alapján és a kir. Kúria jogi álláspontjának kötelező voltára való utalás mel-