Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

466 Hiteljogi Döntvénytár. tette lehetetlenné az alperes részéről a pénzszolgáltatás teljesítését. A felperes mulasztását abban látja az alperes, hogy a felperes a hatodik moratóriumi rendelet 4. §. II. 8. pontjának megfelelően a váltót fizetés végett be nem mutatta és így alperes nem volt abban a helyzetben, hogy a részfizetést a váltóra egyidejűleg vezetendő nyugtázás ellenében teljesíthesse. Ez a panasz azonban alaptalan, mert a fizetési meghagyás kézbesítése pótolja a fizetés végetti bemutatás tényét s mert alperes ezen idő után a Pp. 104. §-a értelmében a pénzfelvételre jogosított perbeli meghatalmazott ügyvédnek fizethetett volna és ez a résztörlesztést a váltóra rá is vezethette volna; mivel azzal, hogy a váltót a perirathoz csatolta, nem vesztette el a váltó felett való rendelkezés jogát és lehetőségét. Az alperes azonban ennek ellenére sem teljesített fizetést, sőt az alperesi ügyvédnek 4 7. alatt csatolt levele arról tanúskodik, amint azt a fellebbezési bíróság tényállása tanúsítja, hogy alperes az esedékes kamat megfizetését még csak íel sem ajánlotta s így alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a tellebbezési bíróság a 4 •/. alatti levelet tévesen értelmezte. Az alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül alkalmazta a hatodik moratóriumi rendelet 4. §. II. 10. pontját, szintén alaptalan; mert az idézett rendeleti intézkedés általában szól arról a váltóbirtokosról, akinek javára a köztörvényi tartozás fennáll s így amikor a felperes az alperestől az ennek hitelezett árútartozására kapott, de tovább forgatott váltót váltói úton visszaváltotta, ismét az a váltóbirtokos lett, akinek javára a váltóval biztosított árútartozás fennáll. Ebből azután önként következik, hogy felperes a váltón alapuló követelését abban a mértékben érvényesíthette, amely mértékben a váltóval biztosított köztörvényi tartozás a moratórium alól ki volt véve. Az alperes azonban felperesnek ily terjedelmű követelését az első tárgyaláson azonnal el nem ismerte, hanem érdemben védekezett éd így egyrészt az ő javára a Pp. 427. §-a nem volt alkalmazható, másrészt pedig, mint vesztes fél a költség viselésére kötelezendő volt. Mindezek folytán az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. =3- V. ö. Hitelj. Dtár. IX. 194., X. 88., 103. sz. esetekkel.