Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

462 ffiteljogi Döntvénytár. 137. /. Noha a második moratóriumi rendelet erre kifejezett tilalmat nem tartalmazott: e rendelet uralma alatt is jogellenes volt az 19lk. évi auguszlás 1. napja előtt kitöltetlenül adott váltónak 191í. évi augusztus hó 1. napja utáni kelettel való kitöltése. A megállapodásellenes kitöltésnek azonban nem az a következménye, hogy az így kitöltött okirat váltói erejét elveszti, hanem tekintettel a lényeges kellékek alaki természetére, csak az, hogy a váltóadós azzal a váltóbirtokossal szemben, aki ellen ezt a kifogást sikerrel felhozhatja, csak a megállapodásszerű tartalom szerint felelős. Ebből pedig az következik, hogy felperes a kereseti váltó alapján csak olyan jogokat érvényesíthet, mintha az 1914-. évi augusztus hó 1. napját megelőző kelettel lett volna kitöltve és ennek alapján moratórium alá esnék. — //. Ha az árúhitelező ingó dolog vételára okából kapott váltóját harmadik személyre forgatja: a váltó árúváltó természetét elveszti és a moratórium szempontjából csak mint pénzváltó bírálandó el. A hitelező, ki a hitelezett árútartozására kapott, de tovább forgatott váltót váltói úton visszaváltotta, ismét az a váltóbirtokos lett, akinek javára a váltóval biztosított árútartozás fennáll. Ebből azután önként következik, hogy felperes a váltón alapuló követelését abban a mértékben érvényesítheti, amely mértékben a váltóval biztosított köztörvényi tartozás a moratórium alól ki volt véve. — III. Ha a váltó, mint pénzváltó, időelőtt mutattatott be fizetés végett és óvatoltatott: az utóbb árúváltóvá lett váltóra nézve ez a bemutatás