Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

144 Hiteljogi Döntvény lát\ 126. A szerződésileg meghatározott útiáialányt illetőleg az üzleti utazást teljesítő alkalmazottnak, a napi kiadásokon felül, a napi útiátalányból fennmaradó jöuedelme fizetés jellegével bír. Ennélfogva annak bizonyítása esetén, hogy a főnök az alkalmazottat jogos ok nélkül bocsátotta el, megilleti az alkalmazottat az útiátalányból a szerződés időtartama alatt előállhatott jövedelem is. (Kúria 1916 márc. 21. Rp. IV. 10,588/1915.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét, azzal az elsőbíróság ítéletére is kiterjedő hatályú részváltoztatással, hogy az alperesnek megítélt főeskű le nem tétele esetén, az alperes által fizetendő összeget 9058 K 95 í-re felemeli, helybenhagyja. Indokok : A keresetileg érvényesített 1800 K útiátalány jövedelem elutasítására vonatkozó rész kivételével, a másodbíróság ítélete egyebekben helybenhagyandó volt, vonatkozó indokai alapján és a fellebbezésben felhozoltakra figyelemmel azért, mert a kir. táblának feloldó határozata után lefolytatott eljárás során az alperes már tagadta, hogy egyáltalán volt évi tiszta jövedelme,, sőt az üzleti éveket veszteséggel zárultaknak állította, amely állítással szemben az évi jövedelemnek szakértők útján való megállapítását maga a felperes kérte. A szerződésileg meghatározott úliátalányt illetőleg az üzleti utazást teljesítő alkalmazottnak, a napi kiadásokon felül, a napi útiátalányból fennmaradó jövedelme fizetés jellegével bír. Ennélfogva annak bizonyítása esetén, hogy a felperest az alpeiés jogos ok nélkül bocsátotta el, megilleti a felperest az útiátalányból a szerződés időtartama alatt előállhatott jövedelem is. A per során az alperes egyáltalán nem tagadta s ezért bizonyítottnak veendő, hogy a felperesnek, aki a szerződés szerint évenként 100 napi üzleti útat kötelezve volt megtenni, ha alkalmazásban marad, alkalmaztatásának három évi ideje alatt, a kikötött 15 K napidíjból évenként 600 K, vagyis három év alatt 1800 K jövedelme lett volna. Ha tehát az alperesnek megítélt főeskű le nem tétele esetén bizonyítva lesz a felperes jogos ok nélkül történt elbocsátása, a fizetéssel egy tekintet alá eső 1800 K napidíj-jövedelmet, amelytől a felperes az alperes jogellenes eljárása folytán elesett, az alperes a felperesnek megfizetni tar-