Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
Hiteljogi Döntvénytár. 117 lítatii és az Országos Gazdasági Bizottság részére átengedni köteles, a 610 1915. M. E. sz. rendelet 2. $-a három hónapban állapította meg ugyan, ez a megállapítás azonban nem zárta ki, hogy a bejelentett tengeri a birtokostól mindjárt a bejelentés után átvétessék, mert a 240/1915. M. E. sz. rendelet 2. §-a szerint akár elrendeltetett a készletek bejelentése, akár nem, a közigazgatási halóság által a íöldmívelésügyi miniszter meghatalmazottjának közreműködésével hozzá intézendő felszólításra mindenki köteles volt a birtokában levő készletet feltárni és a készletnek azt a mennyiségét, mely a saját házi vagy gazdasági szükségletének hatóságilag megállapítandó mértékét meghaladja, a legmagasabb áron az Országos Gazdasági Bizottságnak átengedni. Eszerint tehát bizonytalan lévén az az időpont, melyben felperesnek az alperes szerződésszerű teljesíthetése esetében az Országos Gazdasági Bizottság részére a teljesítés után azonnal egészben is bejelentett tengerikészlelét az Országos Gazdasági Bizottság átvette volna, a piaci ár nem volt kisebbíthető azon a dinien, hogy Gyertyámoson a tengerikészletek általános átvétele és kifizetése csak 1915 március végén vette kezdetét s hogy a felperesnek az alperes szerződésszerű teljesítése esetébeni beszáradás, raktározás, kezelés, őrzés és kamatveszteség címén kára és kiadásai merültek volna íel abban az esetben, ha tengerijét ő is csak az általános átvételkor adhatta volna át az Országos Gazdasági Bizottságnak. Ha tehát abban igaza van is az alperesnek, hogy ez az Országos Bizottság az említett címekért a bejelentőket csak 1915 ápr. és máj. haváról kárpótolta, mégis a fentebb kifejtett ténybeli és jogi okokból a fellebbezési bíróságnak a kármennyiség megállapítására s illetve az alperes által a piaci árból leszámíttatni kért tételek mellőzésére vonatkozó döntését jogilag helyesnek és az idevonatkozó panaszt alaptalannak kellelt tekinteni. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, hogy a vasúthoz való szállítás költségét a piaci árból le nem vonta ; az árút ugyanis az alperes tartozott a vasúthoz szállítani s felperes azt külön költség nélkül esetleg innen jelenthette volna be és adhatta volna át az Országos Gazdasági Bizottságnak. Ugyanazért a minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasítani kellett. * * = Ad I. Hasonló. Dtár IV. f. IJÍ. 90. — A gyakorlat összeállítását lásd Dárdav-Tury IV/B. 33., 141. és 142. lapjain. — V. ö. továbbá Hitelj. Dtár III. 1(54., 172., IV. 70., 142., VII. 112., 132., VIII. *)5., 168. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. — Ad II. Piaci ár alatt az árúnak jelentékeny kereslete és kínálata következtében bizonyos helyen és időben képződött átlagos ára értendő.