Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

108 Hiteljogi Döntvénytár. megadott joggal nem él és azt az árú- vagy pogygyásztorlódás megakadályozására igénybe nem veszi? az ebből származó kár megtérítése tekintetében az árú- vagy poggyásztorlódásra többé sikerrel nem hivatkozhatik; ez a szabály azonban csak arra az esetre áll, amidőn q rendes forgalom és üzemmenet biztosításáról van szó, nem pedig ott, ahol oly jellegű külső behatások érvényesülnek, amelyek a vasút rendes üzemmenetét valamely területen, vagy bizonyos időre oly módon zavarják, hogy azok mellett a fuvarozási szerződések rendelkezéseinek szószerinti betartásáról beszélni sem lehet. Ilyen behatás az ellenség betörése, midőn a menekülő közönség magatartása folytán az állomáson kívülről jövő okokból oly állapotok uralkodtak, amelyekre a rendes üzemmenet mértékét alkalmazni már nem lehet. — //. Az erőhatalom nem csupán magának az erőszaknak közvetlen jelenlétében nyilvánul meg, hanem erőhatalom-jellegű eseménynek tekintendő minden olyan külső jelenség, amely a fennforgó vagy fenyegető erőszaknak a következménye. (Debreczeni kir. tábla 1916 jan. 18. P. I. 3284 1915. sz. a.) A debreczeni kir. tábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes panasza elsősorban az, hogy a fellebbezési bíróság nem minősítette az alperes felelősségét megszüntető erőhalalomnak azt, hogy a felperes által feladott poggyász elveszését az oroszok betörése okozta. A kir. tábla ezt a panaszt lényegében alaposnak találta. A nem vitás lényállás szerint ugyanis a poggyász elveszésének közvetlen oka kétségtelenül az volt, hogy a betörő orosz sereg és az azok nyomán járó csőcselék a máramarosszigeli vasúti állomás raktárait feltörte és az ott elhelyezett poggyászokat elrabolta. A kir. törvényszék álláspontja szerint ez a körülmény azért nem tekinthető az alperes mentességére szolgáló erőhatalomnak, mert a poggyász elveszése végső következményeiben mindezek