Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

10G Hiteijogi Döntvénytár. Indokok: A leiperes a felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az elsőbíróság a poggyász részbeli elvesztéséből eredő kár megtérítésére irányuló kereset elbírálására a Pp. 28. §-a értelmében, mint a poggyászt felvevő vasúti állomás helyének bírósága illetékes. Azt a kérdést, hogy a vasút ellen, fuvarozás alapján indított perben az árút vagy poggyászt (azaz az utazás alkalmából poggyászvevénnyel íeladott tárgyat) felvevő vasútállomás helyének bírósága illetékes-e, azon az alapon kell eldönteni, hogv a Pp. 28. §-a értelmében a vasútállomást a vasút telepének kell-e tartani? Telep alatt a szó szoros értelmében valamely gyári, kereskedelmi, ipari vállalat vitelének helyét értik. Ily értelemben veszi a telep fogalmát az ipartörvény 25. §-a, amikor bizonyos üzletágak gyakorlását telepengedélyhez köti. Ily értelemben a telep fogalma összeesik a vállalat helyének fogalmával, ha pedig a vállalatot több helyen viszik, akkor mindegyik helyet kell a vállalat telepe alatt érteni. De az üzleti forgalomban rendszerint nem értenek minden oly helyet a telep fogalma alatt, ahol valamely vállalat ügyeinek egy részét viszik, hanem csak oly helyet értenek alatta, amely arra van berendezve, hogy a vállalat ügyeit harmadik személyekkel szemben önállóként nyilvánuló üzletkörben vigye. Ebben az értelemben különbözteti meg az üzleti forgalom valamely vállalat telepét, vagy fióktelepét oly egyéb üzletviteli helyektől, amelyeknek nincs kifelé önállóként megnyilvánuló üzletkörük. Az önálló üzletkörrel felruházott üzletviteli hely értelmében vette a telep fogalmát a K. T. 18. §-a is, amely a kereskedőt a más helyen felállított fióktelep bejegyzésére kötelezi. A Pp. 28. §-a az utóbbi értelemben veszi a telep fogalmát, amikor oly telepről szól, amely ügyletek kötésével közvetlenül íoglalkozik. Az ügyletek kötésével való közvetlen foglalkozás alatt azt kell érteni, hogy a telep ügyleteket harmadik személyekkel közvetlenül megköthessen, azaz ezekkel szemben önálló hatásköre legyen ügyletek megkötésére. Ennek az értelmezésnek helyességét mutatja a Pp. javaslata indokolásának idevonatkozó része, mely szerint a javaslat azért teszi az ily perekre a telep helyét az általános illetékességgel konkurráló illetékességi okká: «mert csak az e perek alapjául szolgáló jogviszonyok összpontosulnak a telep helyén». Ebből kitűnik, hogy a törvényhozó oly telepekre gondolt, ahol: «az ügyletre vonatkozó jogviszonyok összpontosulnak, ami egyjelentőségű azzal, hogy a telep önálló hatáskörében köthessen ügyleteket és hogy a törvényhozó nem minden üzletviteli helyre, hanem csakis az önálló üzletkörű telepekre