Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

IHleljogi Döntvénylár. 95 létre nem jővén, a 2 •/. a. kötlevélben foglalt kikötések hatályukat nem vesztették, áz alperes tehát a vis majorra alapított kifogásától elállottnak nem tekinthető. (1914 ápr. 30. 1192/913. V. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének a felperest 5131 K 25 f tőkéből és kamatából álló kárkövetelésével elutasító részét helybenhagyja, egyebekben azonban mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek 2935 K tőkét fizessen meg. indokok: A kárkövetelés elutasítására vonatkozó részében a másodbíróság ítélete helybenhagyandó volt, az elsőbíróság ítéletéből ide irányulóan átvett indokai alapján és azért, mert a perben a felperes nem is állította, hogy az alperesnek, az üzemi akadályok folytán beállott szállítás szünetelésének ideje alatt, módjában állott volna a faraktárából a lehívott famennyiséget szállítani, de végiratában egyenesen lagadta az alperesnek azt az állítását, hogy a jelzett időben leszállított 118 vaggon iát a faraktárból szállította. A szerződés szerint adott 10,000 K, az alperes által tényleg szállított vaegononként a vételárból 10 K leszámításával törlesztendő előlegből azonban a felperes a keresetbe vett 2935 K-t jogosau követelheti. Ugyanis a szerződés a felperesnek a 100,463 910. sz. a. felvett és az alperes által nem kifogásolt bejelentése szerint az 1908. év június havában befejeztetvén, eddig az ideig az alperes és pedig a nem tagadott felperesi állítás szerint az 1908. évi március hó 15. napjáig 2967a vaggon és a póttárgyaláson a felek által tett nyilatkozatokból kiltínőleg az 1908. évi március hó 45. napjától pedig ugyanezen év június hó 30. napjáig 2727a vaggon, összesen 579 vaggon fát szállított a felperesnek. Az előlegből törlesztetett eszerint 5790 K, maradt 4210 K le nem törlesztett előleg. Az alperes a perben nem is állította, hogy a kapott előlegre 579 vaggon fánál többet is szállított volna, azt sem állította, hogy a le nem törlesztett előleg részben felperessel szemben fennálló, bármiféle beszámítás tárgyává tehető ellenkövetelése volna, vagy hogy az előleg le nem törlesztett részére megtartási jogot gyakorolni jogosítva volna. Ennélfogva, minthogy az előlegnek le nem törlesztett része az előlegből keresetileg visszakövetelt összeget meghaladja és minthogy a szerződés befejeztével az előlegnek le nem törlesztett része az alperes által, tekintettel arra, hogy az előlegrész visszatartását indokoló körülmény fenn nem forog, a felperesnek visszafizetendő; mindkét alsóbíróság ítéletének vonatkozó részét