Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
8-2 Ihleljogi Döntvénytár. násba is vett 2 darab egyenként 1500 K-ról kiállított vállon kívül egyéb ellenértéket nem fizettek, s minthogy felperes nem is állította, hogy az átruházott 21 darab részvényre a részvényeket átvevő Sz. M. M. bárminő fizetést is teljesített volna, iélperesek az érvényes részvényjegyzésük alapján az adott 3000 K ellenérték beszámításával, még 6750 K hátralékos névérték erejéig felelősek azért, mert a részvényes a részvénytársaságnak a névérték hátralékára irányuló követelésével szemben beszámítással nem élhet, mert a csődbe jutott alperes részvénytársaság, részvényeinek a névériéke nemcsak a részvénytársaság fenállásának a létfeltételét, hanem a részvénytársaság állal a vele szerződők részére bármikor előállítandó oly alap-vagyont képez, melynek a társaság részére leendő befizetésére a részvényest, már törvénynél fogva egyenes és leltétlen kötelezettség terheli, vagyis oly kötelezettség, hogy azt szükség esetén minden levonás nélkül a részvénytársaságnak befizetni köteles s így annak a törvény által megállapított ezen kivételes jogi természetéből következik, hogy a részvényest a nála kint levő alaptőkével szemben beszámítási jog csődönkívül sem illetvén meg, beszámítással tehát a Gs. T. 38. §-a érlelőiében a csődben sem élhet. A kir. tábla felpereseket ennek az összegnek s a viszonkereset beadása idejétől kezdődőleg számított 5%-os késedelmi kamatoknak megfizetésére egyetemlegesen kötelezi. A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét az abban kiíejlett indokok alapján helybenhagyja. = Ad I. II. v. ö. Hitelj. D(ár I. 184., V. 174.., 193., VI. 12., VII. 131., 194., X. 27., 4!). sz. — Ad III. V. ö. Hitelj. Dlár I. 3!)., VI. 47.. 48., Vlll. 180., X. 32., 41., 42. — Ad IV. V. ö. Hitelj. Dtár X. 31. sz. esetekkel. 94. Ha az alapszabályok szerint a szövetkezet saját tagjai közül alakithat hitelegyletet: a nem szövetkezeti tag a hitelegylet tagjai sorába joghatályosan nem vehető fel, és így reá csupán a hitelezési viszonyból eredő kötelezettségek háramolhalnak, a hitelegyleti tagságból folyó kötelezettségek azonban őt nem terhelik. (Kúria 1915 nov. 10. Rp. IV. 2701/1915. sz. a.)