Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

80 Hiteljogi Döntvénytár. volt s hogy felperesek az 1912. szept. 1-én megtartott alakuló közgyűlésen jelen voltak az alapítóknak az alaptőke biztosítására s a jegyzett részvények névértéke 30%-ának a befizetésére tett bejelentését tudomásul vették s szavazatukkal a részvénytársaság megalakulásához hozzájárullak, aki pedig részt vesz az alakuló közgyűlésen, amelyen az alapítók a részvénytőke 30%-ának befizetéséről jelentést tettek s ezt takarékpénztári betétkönyv felmutatásával igazolták is és a szavazatával hozzájárult, a tett bejelentés valóságához, a befizetések megtörténtének az igazolásához s ezzel a részvénytársaság megalakulásának a kimondásához nem kifogásolhatja utóbb a részvény aláírását azon az alapon, hogy a részvény névértékének a 10%-át az aláírásnál be nem fizette, nem pedig azért, mert azzal a tényével, hogy az alakuló közgyűlésen a névérték 30%-ának a befizetésére tett alapítói bejelentést tudomásul vette, utólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a szükségelt összeget helyelte lefizették. Az a védekezésük pedig, hogy a befizetésnek a megtörténtére nézve meg lettek tévesztve, mert valójában egy fillér sem volt befizetve, figyelembe nemcsak azért nem vehető, mert ez az állításukat nem bizonyították, hanem főleg azért sem, mert D. L. elsőrendű felperesnek, mint alapítónak, majd kinevezett igazgatósági tagnak és másodrendű felperesnek, mint fizetéses ügyésznek, már állásuknál és hivatásuknál fogva is az alakuló részvénytársaság összes ügyeiről tudomással* kellelt, hogy bírjanak és törvényes kölelességük volt felügyelni arra, hogy a KT.-nek parancsoló és tiltó intézkedései megtartassanak, s mert D. L. elsőrendű felperes, ki mint közadós r. t. alapító s ezt követőleg igazgatósági tagja az alaptőke aláírására s a tett befizetésekre nézve tett előterjesztésekért a KT. 218. és 219-ik §-ai szerint személyesen felelős is, a részvény aláírásának érvénytelenítése végett nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy a részvények névértékére a KT. által kötelezőleg előirt 10 s illetve 30% befizetése valójában nem történt meg, az a körülmény pedig, hogy a felperesek által adott váltók közül kettő le lett-e számítolva vagy sem, a fent kifejtettek következtében, az ügy eldöntésére lényegtelen; ezért a kir. tábla az elsőbíróság ítéletének megváltoztatásával a a felpereseket keresetükkel elutasította s az érvényes részvény jegyzésük folyományaként alperes viszonkeresetének részben helyt adva, őket a jegyzett részvények hátralékos névértéke fejében 6750 K tőke s ennek a viszonkereset beadása idejétől számítolt 5%-os késedelmi kamatainak, valamint a per és a sikerre vezetett fellebbezés költségeinek megfizetésére kötelezte. Alperes csődtömeggondnok ugyanis a jegyzeit részvények hátralékos névértéke lejében 12,000 K-t helyezett viszonkeresetbe