Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hileljogi Döntvénytár. 61 bíróság az iratokkal nem ellentétesen mérlegelte és a bizonyított tényekből más tényekre vont következtetései megfelelnek a józan gondolkodásnak. Az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság a felülvizsgálati kérelemben kiemelt egyes perbeli adatok méltatására nem terjeszkedett ki, a megtámadott ítélet feloldására nem vezethet. Ugyanis K. Kálmán tanúnak azt a vallomását, mely szerint a tanú a bizonyítandó lényről nem bír tudomással, jogszabálysértés nélkül hagyhatta a fellebbezési bíróság figyelmen kívül, mert a mérlegelési kötelezettség nem terjed ki arra, hogy a bíróság még annak okát is kutassa, hogy valamely tanú miért nem képes valamely ténykérdésben bizonyító adatot nyújtani? A fedezeti váltó visszaadásának figyelmen kívül hagyásával nem vételt a fellebbezési bíróság mérlegelési és indokolási kötelezettsége ellen, mert az A/2, alatt csatolt szerződés tartalma szerint alperes a kérdéses váltót az eredetileg megrendelt árúk vételárának biztosítására adta, tehát a váltó nem szolgált a későbbi megállapodás alapján szállított Worthington-szivattyú árának és felszerelése díjának fedezésére s így a váltó visszaadása semmi összefüggésben nincs azzal a vitás kérdéssel, hogy felperes a Worthington-szivattyút az A/t. alatti okirat szerint megrendelt árúk árában tartozott-e szolgáltatni, vagy annak árát külön követelheti. Az pedig tisztán a szabad mérlegelés körébe tartozik, vájjon abból a körülményből, hogy felperes évekig várt a kereseti követelés peresítésével; továbbá, hogy a vitatott megállapodás írásba nem foglaltatott, lehet-e a kereseti állítások valótlanságára következtetni vagy nem ? Ezekben a kérdésekben tehát a felülvizsgálatnak tere nem nyílik. Végül az a körülmény, hogy a felek a Worthington-szivattyú árát és a szerelés költségét tüzetesen meg nem állapították, a vitás megállapodás létrejöttét jogilag nem zárja ki, mert ármegállapítás hiányában csak akkor nem jön létre a vételi szerződés, ha a felek az árra alkudozás után sem tudnak megegyezni, holott ha az ár, mint a peres esetben az alkudozásnak nem tárgya, úgy a vétel a szokásos forgalmi ár mellett tekintendő megkötöttnek. * ¥ = Kúria I. G. 216/1898. Dlár III. f. XIV. 19. lap: Téves az a jogi felfogás, hogy vételi ügylet általában akkor is létrejön, ha a felek az árra meg nem egyeznek, mert ez a felfogás ellenkezik a kereskedelmi törvény 336. §-ában foglalt rendelkezéssel. Az árnak, ha nem is szorosan számszerűleg, de legalább bizonyos árra vonatkozással, pl. piaci, tőzsdei, az eladó üzletében szo-