Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hitetjogi Döntvénytár. 9íi Nem képez vétkes gondatlanságot az sem, hogy a fuvarlevél előbb érkezett meg a rendeltetési állomásra, mert az árú maga is az előírt útirányon és két nap szállítási határidőn belül állott a címzett felperes rendelkezésére. Mindezeknél fogva felperest a keresetével el kellett utasítani. (1913 máj. 30. 50,454/913.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja indokaiból s azért, mert az elsőbíróság megállapítása szerint ké­sedelmes szállításról s ekként a fuvarozási haláridő túllépéséből eredő kárigényről nem lehet szó. Az üzl. szab. 95. §-a önálló kártérítési alapot állapít meg a vasút szándékos eljárásában vagy vétkes gondatlanságában, ami azt jelenti, hogy akkor is, ha a kár nem a fuvarozási haláridő túllépéséből és nem az árú elveszése, hiánya vagy megsérülése következtében állott be, felelősségre vonható a vasút oly károkért, melyeket szándékos eljárásával vagy vétkes gondatlanságával okozott. Ha tehát a vasút vétkes gondatlansága s a kárnak ezzel való okozati összefüggése megállapítható, az a körülmény, hogy a fuvarozási határidő betartatott, alperes kártérítési kötelezettségét ki nem zárná. Vétkes gondatlanság azonban meg nem állapítható. A kül­demény szállításánál az előírt útirány betartatott, mert az a kö­rülmény, hogy a vasút az előírt útirányon belül egyik vagy másik vonalát használja-e, az útiránytól való eltérést meg nem állapítja. A kisérő iratoknak a szállítmánnyal együtt kezelése és szét nem választása igen fontos érdek ugyan, azonban azoknak szét­választása csak akkor állapítaná meg a vasút vétkes gondatlan­ságát s annak a kárral okozati összefüggését, ha a kisérő iratok hiánya az árú kiszolgáltatását lehetetlenné tenné. A kisérő iratok az árúnál korábban érkeztek meg a rendeltetési állomásra és az árú kiszolgáltatását nem akadályozták és a szétválasztás nem nö­velte felperes kárát, mert ha a kisérő iratok a küldeménnyel együtt mentek volna A. P-ra s onnan B-Sz-i vonalon V-ra, az­által az á-ú sorsa és felperes helyzete nem javult volna. Ennélfogva az elsőbíróság ítéletét ezen s a saját indokából . helybenhagyni kellett. (1913 dec. 22. 3713 913. V.) A kir. Kúria: \ másodbíróság ítéletét felhozott és felhívott indokaiból helybenhagyja. == V. ő. a 05. sz. esettel és jegyzeteivel.

Next

/
Thumbnails
Contents