Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

96 HileLjogi Döntvénytár. 67. Közvetítési díj követelésének jogalapja az, hogy a közvetített ügylet a közvetítő tevékenységével oly okozati összefüggésben álljon, hogy az ügylet létrejötte a közvetítő tevékenysége eredményének legyen tekinthető; és e részben nem elég az, hogy a közvetítő a feleket összehozza, ha csak nincs oly megállapodása, mely a jutalékkal díjazandó közvetítést a felek összehozásánál kimerítettnek tekinti. Ahol tehát a közvetítési díj az eladás közvetítéséért köttetett ki, a felek megnevezése vagy összehozása nem elégséges a közvetítési díj követelésére. (Kúria 1914 dec. 22. 591/914. v. sz. a. IV. p. t.) * * = V. ö. Hiteljogi Dtár II. 07., 68., III. 24., 133., IV. 27., V. 77., 143., VI. 15., 24., 25., fiíi., 100., 165., VII. 7., 125., 185., Vili. 10., 37., 79., 107., IX., 24., 48. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 68. A KT. 356. §-a 2. pontjának helyes értelme az, hogy az árúnak tényleges megvétele a vevő részéről nem szükséges ugyan, sőt ha meg is történt volna, akkor sem a fedezeti, hanem csak a tőzsdei, illetve piaci árral szemben mutatkozó különbözet követelhető: mégis a piaci árnál magasabb áron kötött tényleges fedezeti vétel esetén a nagyobb különbözet csak abban az esetben követelhető, ha a vevő igazolja, hogy az árú csak ezen a magasabb áron volt kapható. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1915 febr. 12. 863/1914. G. sz. a.)