Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Tarlalommulaló. v Lap nck helyén, tehát ugyanazzal a vevőkörrel és a férje italmérési jogának felhasználásával az üzletet tovább folytatta, következik, hogy figyelemmel házastársi viszonyukra köztük a vevőkör együtttartása, tehát az üzlet fenntartása érdekében megegyezés volt, tehát, hogy az alperes o férje üzletéhez szerződés útján jutott 43 35. Az üzletátvevő felelőssége független attól, hogy talál-e fedezetet az átvett vagyonban; az üzlet átvevőjét terhelő törvényes felelősség a kereskedelmi üzletnek a törvényben feltételezett módon való átvételén alapszik és ezen feltétel mellett az átvevő egész vagyonára kiterjed, tekintet nélkül az átvett vagyon értékére. Helyesen utal a megtámadott ítélet arra is, hogy a törvényben nincsen alapja annak a megkülönböztetésnek, hogy a követelés teljesedésbe ment ügyletből származik-e. A törvény indokolása is kétségtelenné teszi, hogy az átvevő az átruházónak minden az üzletből eredő kötelezettségéért felelős, nem tevén különbséget, hogy a kötelezettség minő jogalapból ered, hacsak az összefüggés a kötelezettség és az üzlet között megvan 44 71. Az üzletátruházás jogi természete nem változik azáltal, hogy az átvevő az üzletet csak addig folytatja, amíg az üzleti vagyon értékesítve, illetve a felszámolás befejezve lesz és hogy azontúl az üzletet folytatni szándékában nincs és azt nem is folytatja. Az 1908 : LVII. t.-c. célja nem csak az, hogy a hitelezők a színleges üzletátruházások által meg ne károsíttathassanak, hanem általában, hogy üzletátruházás esetén az összes hitelezők érdekei megóvhatok legyenek 100 103. Üzletátruházás állapíttatott meg, midőn az adós ellen megtartott árverésen az üzleti árúk legnagyobb részét annak apósa vette meg, ugyanő megvásárolta a többi árverési vevőtől a megvett többi ingóságokat és valamennyit bennhagyva az üzletben, azt leányának, az adós nejének 2000 K készpénzzel együtt átadta; az adós neje pedig cégét azonnal bejegyeztette és férjének korábbi üzletét ugyanazon a helyen férjének további vezetése alatt folytatta 152 104. Az üzletátruházásról szóló 1908 : LVII. t.-c. nem az átruházási szerződés létrejöttét, hanem 1. §-ában az üzletátvételt jelöli meg az átvevő felelősségének alapjául. Az átvétel azonban, aminek a másik részen az átadás felel meg, az átruházott vagyon egyes alkatrészei tekintetében a tényleges birtok átadása és átvétele által még nem, hanem csak a szerződésszerű átadás és átvétel, vagyis az átruházott összes vagyontárgyaknak szerződésszerű alakban és mindenkor az átruházó kötelezettsége szerint való oly átengedése folytán történik meg, melynél fogva azokat az átvevő fél háborítás nélkül mindenkivel szemben megtarthatja 153 129. I- Az 1908 : LVII. t.-c.-ben megállapított felelősség alá esik minden oly kötelezettség, amely az üzlet létével okozati összefüggésbe hozható, nem tévén különbséget az, hogy a kötelezettség minő jogalapból ered. Következéskép kiterjed az átruházónak ügyvédi díj címén fennálló tartozására is. - II. A felelősség szempontjából a törvény mi különbséget sem tesz az átruházó könyveibe be- vagy be nem vezetett üzleti tartozások között. — III. Az átruházó hitelezőinek a törvényben meghatározott előfeltételek fennforgása mellett a törvénynél fogva (ex lege) felel s ezen a felelősségen nem változtat az a körülmény, hogy az átvevő az átruházóval kötött szerződésben a felelősséget kizárta vagy korlátolta 205 142. Nem állapíttatott meg a korcsma- és szatócsüzlet átruházása, midőn az adós a házat, melyben az üzlet volt, a rendes forgalmi áron adta el az állítólagos átvevőnek, a ház átadása előtt árúraktárát kiárúsí-