Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hileljogi Döntvénytár. 281 közös műszaki iioda és építési vállalkozás céljából. A felek műépítészek, tehát foglalkozásukra nézve nem kereskedők. A társasviszony egyik céljának megvalósítása, t. i. közös műszaki iroda létesítése nem tekinthető kereskedelmi jellegű társulásnak, mert a műszaki irodában kifejtendő tevékenység : tervezés, költségvetések készítése stb. a műépítész foglalkozásával járó és szakértelmet feltételező műszaki tevékenység, melynek elvállalása a megbízóval szemben vállalkozási szerződést létesít ugyan, de nem kereskedelmi ügylet. A társaság másik működési körének tartalma a mások megbízása folytán vagy a közös üzlet által szerzett telkeken saját számlára, eladásra vagy bérbeadásra épületek felépítése, vagyis a vállalkozás tulajdonképeni célja egész épületek, tehát ingatlanok létesítése akár mások megbízása folytán, akár saját számiára és ez utóbbi esetben az ingatlannak eladása vagy bérbeadása útján való spekuláció. A vállalkozás lényege és főcélja tehát ingatlanokra vonatkozó s a KT. 262. §-a szerint kereskedelmieknek nem tekinthető ügyletek kötése lévén, az ezekre vonatkozó társas viszony nem válik kereskedelmi társasággá akkor sem, ha a felek mint építési vállalkozók az építkezések céljaira ingókat vesznek vagy megszereznek, mert az ingókat az épületekre feldolgozzák ugyan, de nem mint ingókat adják tovább, hanem maga az egész ingatlan képezi további ügyleteik és vállalkozásuk tárgyát, és mert az ügyletek a vállalat főcéljával szemben csak mellékesen és esetlegesen kötöttek gyanánt jelentkeznek ; továbbá akkor sem, ha a társaság egyúttal épületek financirozásával is foglalkozik, mert a financirozás, akár kölcsönnyújtás, akár kölcsönszerzés értetik is alatta, a KT. 259. §. 2. pontjában említett bank és pénzváltó ügyletek fogalmát ki nem meríti. Minthogy tehát a lársasviszony alapjául szolgáló ügyletek nem kereskedelmi ügyletek, s eként a lelek társulása sem kereskedelmi alkalmi egyesülésnek, sem közkereseti társaságnak nem tekiiithető: ennélfogva az A) a. társasági szerződésből eredő kereset a kereskedelmi eljárás értelmében kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem tartozik. A kereskedelmi elj. 5. §-a pedig nem alkalmazható, mert ez a §. azon esetre szabályozza a kereskedelmi hatáskört, ha harmadik személyek kötik az alperessel az ott felsorolt kereskedelmi ügyleteket. Ezeknéifogva az illetékességi kifogásnak helvt adni kellett. (1913 dec. 22. 4645/913. v.) A kir. Kúria: A felfolyamodást hivatalból visszaulasítja. Indokok: A kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 9. §-a értelmében, ha a kereset nem az illetékes bíróság előtt indíttatott meg, hivatalból csak a 8. §-ban meghatározott esetekben