Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

260 fliteljogi Döntvénytár. megmondani, azért az alperes nem teli ajánlatot, hanem aláírta a G) alatti blankettál kitöltetlenül azon utasítás mellett, hogy a felperes közölje az alperessel a biztosítási díj mennyiségél s ha azt alperes elfogadja, akkor a felperes a C) alatti blankettál felhasználhatja, midőn azután a íelperes közölte alperessel a biztosítási díj összegét, az alperes kijelentette, hogy nem kíván biztosítani, tehát felek a biztosítási díj mennyiségére nézve nem állapodtak meg. Ezen védekezés alaptalan, mert az alperes beismerése szerint a (!) alatti ajánlatot aláírta, azérl alperes tartozik bizonyítani azt, hogy ő a C) alattit kitöltetlen állapotban írta alá ; ámde arra az alperes semmi bizonyítást nem ajánlóit, csupán lőesküt kért magának megítélni, azonban ennek nem lehel helye, mert az alperes állításának a valóságál semmi körülmény nem támogatja, sőt az alperes tagadását nem bizonyítja az általa valódinak elfogadott E) alatti levélnek azon tartalma, hogy a malmot, lakliázat és gépházal, vagyis a C) alattiban biztosítandó tárgyak megjelölését és becslését tartalmazó Ki.. 17. lap 1. (ételében leírt tárgyakat 55,000 K erejéig kívánja biztosítani, azonban a 2—6. tétel alatti tárgyak biztosítandó értékél változatlanul kívánja hagyni, továbbá ellene bizonyít (Is. N. S. tanúnak azon vallomása, hogy ő a C) alattit, az alperes tollbamondása alapján töltötte ki. Továbbá, mert az alperes nem foglalta írásba azt a kikötést, hogy ő az ajánlatok érvényességét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a vele közlendő biztosítási díj összegéi elfogadja, már pedig az írásbeli ajánlatban nem loglalt szóbeli megállapodás az írásbeli ajánlat mellett a biztosítási szerződés megkötésénél figyelembe nem jöhet, miután a KT. 468. §-a szerint a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges és meri való ugyan, hogy a C) alattiban a biztosítási díj mennyisége számszerűen nincsen meghatározva, hanem ehelyett az ajánlat első lapján annak kiegészítő része gyanánt hivatkozott és a válaszához eredetiben C/\. alatt mellékelt kérdőív, amit az alperes beismerése szerint szintén aláírt, a biztosítási díj mennyiségére nézve a 163 , 164., 211. és 216. díjtételre utal, tehát a felek írásbelileg megállapodtak abban, hogy a biztosítási díj összege mily alapon számíttassék ki s ez megfelel a KT. 468. §-a bi\átkozott rendelkezésének, a jelen esetben annál is inkább, meri a íelek egyező előadása szerint a peres felek előzőleg már kötöttek egymással azonos természetű biztosítási szerződést ugyanazon épületre és malomra vonatkozólag és az alperes ezen előbbi szerződés lejárta előtt állította ki a C) alattit és az alperes nem is állította, hogy akkor más díjszabályzat szerint toriéul a biztosítási díj összegének a megállapítása, továbbá tekintettel arra is.