Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

XVI Tartalommutaló. lentette, hogy azokat nem veszi át. Erre a vállalkozó (eladó) a gyártást beszüntette és a beszerzett anyagok és félig kész gyártmányok értékét követeli. Kimondatott, hogy a KT. 352. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az eladó teljesítés nélkül kártérítést nem követelhet, csak a kész árút tartja szem előtt és e §-nak a 356. §-sal egybevetve, csak az az értelme, hogy az eladónak nincs joga teljesítés nélkül kártérítés fejében árkülönbözetet követelni, vagyis a törvény ki akarta zárni annak lehetőségét, hogy az eladó a vevő rovására az árkülönbözetre űzzön spekulációt. Ez az eset azonban nem fedi azt a tényállási, midőn az átvételnek a vevő részéről való jogtalan megtagadása megakadályozza az eladót szerződéses kötelességének teljesítésében, mert az eladó, ki a már munkába vett árút még nem készítette el teljesen, az átvétel megtagadása folytán csak önmagát és a vevőt óvja meg nagyobb kártól, midőn a gyártást a reá nézve nem értékesíthető árúkra nézve nem fejezi be. Ezen esetben tehát nem a KT. 352. §-ának erre a tényállásra nem illő rendelkezése, hanem az áltaános magánjognak az a szabálya nyer alkalmazási, hogy az a fél, ki a kétoldalú szerződésből folyó kötelezettségét oly körülmény miatt nem teljesíthette, amelyért a másik fél felelős, az ellenszolgáltatáshoz való jogát megtartja, de követelésébe betudandó, mit azáltal, hogy teljesítési kötelezettsége alól szabadul, költségben megtakarít és munkaerejének egyébkénti értékesítése által szerez, vagy helyes ok nélkül szerezni elmulaszt „ .... . _ .„ .._ _ 39 53. Sorozatos vételügyletek iránt kötött előzetes szerződésnél kifejezett kikötés nélkül is az a megállapodás vélelmezendő, hogy a vevő fél csak addig van az előzetes megegyezéshez kötve, amíg a másik fél a maga részéről kötelezettségének megfelel s jelesül kifogástalan árút szállít, míg ellenkező esetben a vevő nemcsak az egyszer már szállított árúk tekintetében gyakorolhatja a vételügyletből folyó jogát, hanem az alapul szolgáló előzetes szerződési is felbonthatja, még akkor is, ha a tényleg szállílott árúkat a kifogás dacára átveszi. Az eladónál való vásárlási kötelezettség megszegése esetére kikötött kötbér nem követelhető, ha a vevő az árú meg nem felelő volta miatt a további vásárlást abbanhagyja, de a tényleg szállított meg nem felelő árút átveszi „ .„ _ 100 55. Egységes, bár több részletben teljesítendő vételi ügyletből kifolyólag az eladó az adás-vétel tárgyát képező árú egy részére nézve teljesítést nem követelhet _ „ .._ „ .... 103 104. A KT. 351. és 352. §-ai szerint a vevő részéről át nem vett árúnak a vevő veszélyére és költségére való letétele, vagy a 347. §. szerinti eladása lényegileg az ügyletnek az eladó részéről való teljesítését képezi; mindkét §-ban foglalt rendelkezés alapján tehát a vevő jogtalan eljárásából eredt kárnak kereset útján való követelhetése ahhoz van kötve, hogy az eladó a maga részéről a szerződést teljesíthesse, vagy legalább is keresetének arra is kell irányulnia, hogy az árú átvételét jogtalanul megtagadó vevő a teljesítés elfogadására köteleztessék .„ .,_ 176 132. A KT. 352. §-ának rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az eladó az árúnak lényleges továbbadása nélkül a magának megtartott árú előállítási költsége és a szerződési vételár közötti különbözelet nem igényelheti 220 152. Ugyanazon felek közt létrejött és ugyanazon határidők alatt részletekben szállítandó azonos árúk iránt kötött ügyleteknél, ha mindjárt azokról külön-külön kötlevél állíttatott is ki, a vevőnek az egyik részlet szállításánál bekövetkezett fizetési késedelme esetében az eladó a másik szerződésnek még nem teljesített része tekintetében elállhat •£».">] 178. Ugyanazon lelek között létrejön s azonos árúknak részletekben szállítását tárgyazó vételi ügyleteknél, habár ezekről külön köllevél állít-