Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár 37 nak, mint az alperes jogtalan cselekménye által okozott kárának megtérítését, és igy a szerződési időre kikötött minimális remunerácziójának teljes megtérítését is. (Curia 1912 deczember 4. 490/912. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének marasztaló részét indokaiból helybenhagyja, elutasító részét megváltoztatja s alperest még további 437 korona s járulékai fizetésére kötelezi. Mert a C) a. szerződésben a felperes alkalmaztatása kifejezetten 1908 június 1-től 1911 május 31-ig, tehát meghatározott időre terjedt, a felmondási idő tekintetében pedig a C) a. azt tartalmazza, hogy a felmondás a szerződési idő lejártát megelőzően három hóval, tehát, 1911 február 28-án történik, amely meghatározás azt igazolja, hogy a felek a szolgálati viszonynak a szerződésben megjelölt ideig való fentartását czélozták. Ha tehát ilyen szerződési megállapodás mellett, alperesnek az 1884 : XVJI. tcz. 95. § ának a) pontjába ütköző jogtalan cselekménye folytán, a felperes kénytelen volt a C) a.-ban megállapított szolgálati idő eltelte előtt, a felmondási idő bevárása nélkül a szolgálatot azonnal elhagyni, joggal követelheti alperestől a szerződésileg megállapított egész hátralevő időre járó teljes javadalmazásának, mint az alperes jogtalan cselekménye által okozott kárának megtérítését. Ezeknél fogva felperes nemcsak a fizetésének, hanem a jelzett időre a C) a. kikötöttt 500 koronát tevő minimális remunerácziójának teljes megtérítését is követelheti. (1912 márczius 21. 415/412. v.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja= V. ö. Dárday — Tury 1V/B. 54. és következő lapjain összeállított gyakorlattal. — Az üzleti forgalom vagy nyereség után a főnök által remuneráczió czimén alkalmazottjának juttatott összeg csak akkor bir fizetés jellegével, ha annak szolgáltatása szerződésileg kiköttetelt. Hüeljogi Dtár IV. 61. 23. Azáltal, hogy a kereskedő künnleuőségeit meghatározott áron eladja és beleegyezik abba, hogy a követelések vevője czégként be sem jegyzett nevét az utódlás kitüntetésével saját czégükbe felvegye: üzletátruházás nem keletkezik.