Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

38 Hiteljogi Döntvénytár. (Ouria 1912 decz. 18. 495/912. v. sz. a. IV. p. t.) A temesvári kir. törvényszók: Felperesnek 1486 K-át megítél. indokok: Felperes kéri alperesek egyetemleges marasztalását, mivel elsőrendű alperes az általa meg- és átvett áruk hátralékos vételára czimén a kereseti összeggel adósa, másod- és harmadrendű alperes pedig felel elsőrendű alperes eme kötelezettségéért az 1908 : LVII. tcz. 1. §-a alapján azért, mert elsőrendű alperes kereskedelmi üzletét szerződés utján átvették, az átruházónak eme kötelezettségét az átvétel idején a rendes kereskedői gondosság mellett megtudhatták. A kir. törvényszék megállapiija, hogy elsőrendű alperes az árukat felperesnél megrendelte, átvette, illetve azok elsőrendű alperesnek szállíttattak, s bizonyítottnak jelentkezik, hogy elsőrendű alperes a C) alatti könyvkivonatban egyenlegként jelentkező kereseti összeggel felperesnek még adósa, s mint ilyen, ezen összegben marasztalandó. Elsőrendű alperesnek be nem jegyzett czége egyenruházati szabó-üzlet volt, elsőrendű alperes az árukat felperestől azon szándékkal vette, hogy azok át- és feldolgozva ismét tovább adassanak, s igy alperesnek volt üzlete kereskedelmi üzletnek volt tekintendő. Másod- és harmadrendű alperesek .marasztalhatásának feltétele az, hogy átvették-e elsőrendű alperes kereskedelmi üzletét, s hogy az átvétel idején tudomással birhattak-e az üzletátruházónak az üzletből eredő kötelezettségéről. Másod- és harmadrendű alperesek tagadják, hogy elsőrendű alperes üzletét átvették volna, tény, hogy elsőrendű alperes czége megszűnt, s hogy másod- és harmadrendű alperesek azóla S. és W. szabók be nem jegyzett czég alatt lényegileg az elsőrendű alpereséhez hasonló üzletkörrel bírnak. Másod- és harmadrendű alperesek az elsőrendű alperes kereskedelmi üzletének összes, több 1000 K ra rugó künlevő követeléseit megvették; másodrendű alperes tanuk előtt beismerte, hogy elsőrendű alperes üzletét és künlevő követeléseit átvették, amit bizonyít az adásvevési szerződés tartalma. Bizonyítást nyert tehát az, hogy másod- és harmadrendű alperesek átvették elsőrendű alperestől ennek egész üzletét, áruit és követeléseit, de ha nem vétetnék is bizonyítottnak az, hogy másod- és harmadrendű alperesek egész üzletét, tehát az áruraktárt is átvették volna, még az esetben is tekintettel arra, hogy másod- és harmadrendű alperesek az elsőrendű alpereséhez hasonló üzletet nyitottak, s hogy átvették elsőrendű alperes összes üzleti követeléseit, fenforog jelen esetben az 1908 : LVII tcz. 1. §-a értelmében vett üzletátruházás.