Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

*2S Hiteljogi Döntvénytár, mellőzésével, egyéb megfelelő indokainál fogva és azért hagyatott helyben, mert a kir. tábla nem tekintette az alperesnek, mint csődlömeggondnoknak azt az eljárását, amely szerint az 1910. évi január hó 3-ik napján leltározott és ugyanezen hó 9 én támadt tüzeset alkalmával elégelt ingóságokat a Fonciére biztosító társaságon kivül más biztosító társaságoknál nem biztosította és ezek biztosítását meg nem kísérletté, olyan mulasztásnak, melynek alapján a csődtörvény 100. § ának második bekezdésére való figyelemmel kártérítési kötelezettsége meg volna állapitható, annyival kevésbé, mivel arra nincs adat, hogy a tűzbiztosítás ilyen rövid idő alatt megköthető volt volna, továbbá mert az Adria biztosító társaságnak K) alatti levele szerint a csődtömeggondnok a közadós által kötött tűzbiztosításra vonatkozó kárbejelentést nem az ingóknak csődvagyonként leltározása, hanem a dij fizetésének az elmulasztása miatt utasította el, a díjfizetést pedig felperes jogelőde mulasztván el, az ebből származó kárát csak önmagának tulajdoníthatja. A kir. Curia: A másodbiróság ítélt tét helybenhagyja. Indokok: A csődtömeggondnoknak nem áll rendszerint kötelességében az, hogy a csődtömeghez tartozó vagyont tüz ellen biztosítsa. Alperesnek, mint volt csődtömeggondnoknak azt az eljárását tehát, hogy a csődtömeghez tartozott, 1910 január 3-ik napján leltározott és ugyanazon hó 9-én tüz következtében megsemmisült tárgyakat tüz ellen nem biztosította, a kir. Curia sem tekinti oly mulasztásnak, melyből folyólag az alperes kártérítési felelőssége megállapítható volna. Ebből az okból a másodbiróság ítéletét helyben kellett hagyni. 16. Magából abból a körülményből, hogy a kereskedő eltűri, hogy az ellene elrendelt biztosítási végrehajtás áruinak lefoglalása mellett, azoknak szoros zár és zárgondnoki őrizet alá helyezésével foganatosittassék, tekintet nélkül arra, hogy a biztosítási végrehajtás az 1881. évi LX. tcz. 223., 224-. vagy 225. §-ai alapján volt-e elrendelve, kétségtelenül és mindenki által felismerhető módon megállapítható, hogy a kereskedő a fizetéseit már megszüntette.