Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

XXXIV Tartalommutatő. Lap vételárt aztán tartozik neki tartozása apasztására kiszolgáltatni: ezzel a zálogtárgyakat birtokából kibocsátván, külön kielégítési joga megszűnt _ . .. _ „ ._ .... 25 92. Az 1908 : XXIII. tcz. 23. §-ának az a rendelkezése, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (49. §. 2. pont) saját tagja ellen fennálló követelése erejéig végrehajtás vagy csőd esetében, minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégítési joggal bir adósának összes ingó vagyonára: félreérthetetlenül kifejezi, hogy kielégítési elsőbbség az idézett törvényszakasznak megfelelő szövetkezeti követeléssel szemben nem gyakorolható más követelésre, mint amelyre a hitelezőt közvetlenül törvényen alapuló elsőbbség illeti meg ; mint amilyen pl. a bérbe- vagy haszonbérbe adót illető törvényes zálogjognak, vagy a váltó, avagy a kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra gyakorolható zálog- vagy megtartási jognak gyakorlásával biztositotl követelés, nem pedig a szerződés vagy végrehajtás által szerzett zálogjog .... 146 156. Ha a külön kielégítésre jogosult hitelező váltókövetelését külön kielégítési jogának és e jog tárgyának tüzetes megjelölése melleit a csődbe bejelentelte; a követelésnek a felszámolási tárgyaláson történt elismerése, ha az ellen a közadós sem tett kifogást, kétségtelenül csődön kivül is végrehajtható erővel és tulajdonképen jogérvényes bíróság előtti egyezség erejével bir, és így ez igény érvényesítésére ujabb per indításának nincs helye- .... . . _ .„. „_ „ .... 255 187. Egyedül azon az alapon, mert a csődválasztmány a tömeggondnok kezéhez befolyt és bírói letétben levő készpénzvagyont általános csődvagyonnak tekinti és mint külön kielégítési alapot el nem ismeri, a tömeg hitelezője s a külön kielégítésre jogosított, hitelező perre nem utasíthatók, ha a hitelezők követelései már el vannak ismerve. — A meg nem támadott zálogjogok, mint érvényesen fennállók, a hitelezők részére a törvénynél fogva külön kielégítési jogot biztosítanak.. 311 Kii lön per. 91. Amint a csődtörvény 136. §-a szerint a felszámolási tárgyalás befejezése ulán a bejelentőnek már többé nem áll jogában a bejelentettől eltérő osztályozást igénybe venni, akként a lömeggondnok az elismert osztályozást a később keletkezett perben már többé vitássá nem leheli 145 Csődnyitás. 155. Felszámolás alatt álló társaság elleni csődnyitási ügyben a vagyontalansági esküt az összes felszámolók tartoznak letenni „ ... 254 Tömeggondnok felelőssége. 15. A csődlömeggondnoknak nem áll rendszerint kötelességében az, hogy a csődtömeghez tartozó vagyont tüz ellen biztosítsa . ._ ._. 26 121. A csődtörvény 184—188. §-aiban a felosztási terv mikénli elintézésére vonatkozó rendelkezések nem üres formaságok, hanem czéljuk éppen az, hogy a felosztási tervbe becsúszott hibák és tévedések az érdekelt hitelezők észrevételei alapján kiküszöböllessenek; a volt tömeggondnok tehát — ki elődje feljegyzései alapján egyes elismert és ki nem elé-