Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

xxrv Tartalommutató. 215. L A biztositónok a KT. 475. §-án alapuló megtámadási jogát uem érinti az, hogy az elhallgatott vagy valótlanul előadott s a biztosítás elvállalására befolyással biró körülmény és a beállott esemény között okozati összefüggés nincs. — II. Nem tekinthető a közlési kötelesség megsértésének, ha a biztosított valamely kérdésre nem válaszol, mivel a biztositónak, ha e kérdést a biztosítás elvállalására fontosnak tartja, módjában áíT arra nézve is a biztosítottól feleletet kívánni _ 365 216. Az egészségi állapotra nézve feltett kérdés a biztosított egyéni felfogása alapján tanúsítandó oly állapotra vonatkozik, melynek megítélésénél a biztosított csakis testi állapotának felismerésére alkalmas tünetekből merített meggyőződésből indulhatott ki; a biztosított tehát azon feleletével, hogy egészségi állapota jó, csak az esetben sértette volna meg törvényes közlési kötelességét, ha a biztosító bizonyitotla volna, hogy a biztosított egészségi állapotában oly jelenségeket tapasztalt, hogy betegségére nézve tévedésben nem lehetett. Erre nem elég, ha az orvos, ki a biztosítottat izzadmányos mellhártyalob ellen kezelte, a betegnek csak annyit mondott, hogy izzadmánya van s figyelmeztette, hogy vigyázzon magára, nehogy baja komolylyá válljék, azt azonban nem mondta neki, hogy állapota életveszélyes, és emellett a biztosított a kezelés alatt és után rendes foglalkozását folytatta . 366 Elévülés. 70. A biztositolt igényeinek érvényesítését nem gátolván azon tény, hogy a biztosító a kötvényt a biztosított birtokából elvonta, ez a körülmény a biztosítási igény elévülését nem tolhatja ki — — .... 116 181. Mikor a biztosító a kárléritési összeg megfizetésére feltétlen kötelezettséget vállalt, ez nem csak elismerés, hanem uj kötelmi jogalapot létesít és erre az összegre vonatkozólag nem a KT. 487. §-ában előirt rövid, hanem az általános magánjogi szabályok szerint a rendes elévülési idő nyer alkalmazást „ _ _ ~. 294 Kedvezményezett kijelölése. 68. Az életbiztosítási szerződésből kifolyólag a kedvezményezett pusztán a kedvezményezettül való megjelölés ténye alapján, csakis a biztosított esemény bekövetkeztekor szerezhet jogokat, eddig az időpontig azonban őt a biztosítási ügyletből semminemű jog meg nem illeti. Ennélfogva az eredeti kedvezményezett az ujabb kedvezményezett rendelés ellen azon az alapon, hogy az a biztosított elmebetegsége miatt érvénytelen, csak a biztosított esemény bekövetkezte után léphet fel és csakis az ellen, akinek kedvezményezet ti minősége az ő vélt jogának útjában áll, annál is inkább, mert a biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt a biztosítási szerződés feletti rendelkezési jog, ha csak azt másra át nem ruházta, kizárólag a biztosítottat illetvén, ennek még mindig jogában áll az anyagi jog szerint érvénytelennek vitatott kedvezményezetti megjelölést egy mással pótolni, vagy egészen meg is változtatni _ 112 Balesetbiztosítás. 32. A baleset megtörténte bebizonjitottnak véletelt azon az alapon, hogv a magát orvosi kezelésnek és műtétnek alávető biztositotluak a valódi kórállapot megállapítása végeit érdekében állott, hogy a sérülést ugy adja elő, mint az valójában megtörtént; hogy a kezelő orvosok szerint a sérülés a biztosított által előadott módon megtörténhetett; hogy az