Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

162 Hiteljogi Döntvénytár. czég a hatálybalépéstől számított hat hó alatt a czégjegyzékbe leendő bevezetés végett bejelentelik. Ezen utóbbi követelmény­nek a folyamodó eleget tett, mert kérvényét 1876 június 30-nn a törvényszéknél benyújtotta, kérve eddigi czégének az uj czég­jegyzékbe leendő bejegyzését, ugy, amint az az alapszabályaiban meg van állapítva, tehát a «részvénytársaság» toldata nélkül. Minthogy a takarékpénztárnak ehhez törvényen alapuló joga volt, a czég a kérelemhez képest lett volna bejegyzendő. Ezen a jogon nem változtathat az. hogy a törvényszék, nyilván tévedésből, a bejegyzést a toldattal eszközölte ; miért is a téves bejegyzés helyesbítése iránti kérelemnek jogszerű alapja van. 103. Az alaptőke felemelése czéljából kibocsátandó részvény vétel tárgya lehet. A részvények vételára iránti perben az alaptőkefelemelést kimondó köz­gyűlési határozatot a vevő, ki a közgyűlés idején a részvényekkel nem rendelkezett, meg nem tá­madhatja. (Ouria 1913 április 8. 906/1912. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A valódiság tekintetében nem kifogásolt aláírási ivből kitűnik, hogy felperes 1910 január 14-én az abban az év­ben újonnan kibocsátandó részvényekből jegyzett 10 darabot. A nem vitás tényállás szerint pedig a részvények még ugyan­abban az évben kibocsáttattak és felperesnek az általa jegyzett 10 darab rendelkezésére all. Felperes tehát csak abban az esetben állhatott volna el a részvények jegyzésétől, ha azok eladásakor kikötötte volna, hogy a részvényeket csak bizonyos határidőn belül veszi át. Azonban ily megállapodást felperes maga sem vitat és sem az E) alatti, február 5-iki levelének az a tartalma, hogy a részvények «mo>st vannak kibocsátás alatt)), sem az F) alatti levélnek az a bejelen­tése, hogy a részvények augusztus végén lesznek kibocsátva, ilyen megállapodásnak nem tekinthetők. Ami pedig az alaptőke felemelését kimondó közgyűlési ha­tározat érvénytelenségét illeti, felperes keresetét nem ezen az alapon indította és igy, habár a határozat a kereset beadása után hozatott is, felperes keresetének jogalapját meg nem vál-

Next

/
Thumbnails
Contents