Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)
Hiteljogi Döntvénytár. 163 toztalhatja és a közgyűlési határozat megsemmisítését ebben a perben nem kérheti. De nem tekinthető semmisnek a felperes részvényjegyzése sem, mert az a körülmény, hogy a részvények jegyzésekor a közgyűlés az alaptőke felemelése és uj részvények kibocsátása iránt meg nem határozott, törvényes rendelkezés hiányában nem teszi a részvényjegyzés, semmissé A törvény ugyanis csak egy semmiségi okot állit fel, a KT. 162. §-át, ha t. i. az uj részvények az eredetileg kibocsátott részvények teljes befizetése előtt bocsáltatnának ki, ennek az esetnek a fenforgását azonban felperes nem is állítja, az ellenkezőjét pedig a hivatalból megtekintett czégiratok megczálölják. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. A kir Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A nem vitás perbeli tényállás szerint az alperes az általa felperes részére folyósított 16,000 korona kölcsön megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy felperes a részvényaláirási ív értelmében alperes által az 1910. évben újonnan kibocsátandó, egyenkint 100 korona névértékű részvényből legalább 10 darabot megvett s a felperes az általa tényleg teljesített részvényaláirás ellenében az alperestől a fentebb megjelölt kölcsönösszeget a megvett részvények névértékének megfelelő 1000 koronával s az egész kölcsöntőke után számított félévi 612%-os kamat levonásával meg is kapta, vitás a peres felek között az, hogy felperes az alperes által a részvények kiszolgáltatására ismételten kitűzött határidők elmulasztása és a részvénymegvétel nek a felperes által vitatott eredeti hatálytalansága okából jogosítva volt-e a részvényvételtől visszalépni s az általa tényleg megvett részvények átvételét megtagadni? Helyesen vetették el az elsőbiróságok a felperesnek ebben az irányban felhozott kifogásait, mert az alperes a 3 alattiban, sem a felperes által becsatolt leveleiben nem vállalt a részvényjegyzés hatályosságát érintő kötelezettséget arra, hogy felperes az általa megvett részvényeket az 1910. évi szeptember hónapot megelőző időben kapja meg, a részvényvételnek semmiségét pedig felperes tekintettel arra, hogy a részvények megvételének ellenértékeként neki az alperes által nyújtott hitelt igénybe vette, az ennek a vételnek teljesítésétől feltételezett szolgáltatás elfogadásával szemben sikerrel nem is vitathatja. De helyesen mellőzték az alsóbiróságok a felperes részéről az alperesi társaság alaptőkéjének felemelése tárgyában hozott közgyűlési határozat érvényessége ellen felhozott kifogások érdemei elbírálását is. mert a közgyűlési határozat megtámadására csak az van jogosítva, aki a megtáma11*
