Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

108 Hiteljogi Döntvény ím. vesztes az 1868. évi LIV. tcz. 251. §-a alapján a perköltség viselésére is kötelezendő volt. Az eskü letétele esetén pedig valónak fog vétetni, hogy a D) alattiban körülirt ügylet peres felek között történt megállapodás folytán, felperes neve alatt alperes részére köttetett meg, hogy az E) alattiban körülirt ügylet peres felek között történt megállapodás folytán a K) alattiban körülirt ügylettel a D) és E) alattiban körülirt ügyletek fedeztettek felperes által és hogy a felperes által a D) és E) alattiakban körülírt ügyletek a K) alattiban körülirt ügylettel való fedezésénél fizetett különbözet fele részének a megfizetésére fedezés utáni időben is alperes kötelezte magát. E szerint az eskü letétele esetén felperesnek alperes lekötelezésére vonatkozó kereseti állításai valóknak fosadtatván el, előtérbe lép alperesnek a hazárd tőzsdejátékra alapított kifogása. E részben a fenti ténymegállapításokból, még figyelemmel arra, hogy alperes nem is állítja, hogy felperesnek azért, mert a D) és E), valamint a K) alattiakban körülírt ügyletek Z. A. felperes nevében köttettek meg, felperesnek jutalék járna, vagy járt volna, kétségtelenül megállapítható, hogy a peres felek között a D), E), H) alattiakban körülirt, valamint a felperes által 1000 q külön kötött ügyletek tekintetében társasviszony keletkezeti ugy hogy 1000—1000 q tekintetében önálló jogosultak és kötelezettek, 1000 q tekintetében pedig együttesen jogosultak és kötelezettek, amiből továbbá önkényt következik, hogy a peres felek egymásközölti viszonya nem az eladó és a vevő, vagy vevő és eladó közötti viszony, hanem a felperes által 1000 q külön kötött ügylet tekintetében felperes egyedül vevő, a D) a. körülirt ügylet tekintetében alperes egyedül vevő, az E) alattiban körülirt ügylet tekintetében mindkét fél vevő, a K) alattiban körülirt ügylet tekintetében mindkét fél eladó. A tőzsdeügyletek nem tartozván a tiltott ügyletek közé, a tőzsdei ügylelek kötése czéljából létesült szerződés sem irányult tiltott ügyletekre, amiből következik, hogy ha az ilyen társasszerződés joghatályos, akkor a társasviszon>ban álló felek egymás irányában érvényesen kötelezhetik magukat a közös számlára folytatott tőzsdei ügylelek által eredményezett nyereség és veszteségben való részesedésre. Minthogy pedig a fent megállapítottak szerint a peres felek a tőzsdén nem egymás között játszottak, hanem tőzsdei ügyletek kötése, illetve az ebből származó nyereség és veszteségben való részesedés czéljából egymással társaságba léptek, minthogy a felperesi követeiés alapját a peres felek között létesült társasági szerződés képezi, amelynek értelmében felperes a társtagok ré-