Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

86 Hiteljogi Döntvénytár. az alperesek két alapon éltek időelőttiségi kifogással. Elsősorban ugyanis azt vitatták, hogy miután a-részvénytársaság megalakulásának a felperes által vitatott törvényellenessége valóság esetén büntetendő cselekmények tényálladékát is foglalja magában : előzetesen a bűnvádi eljárás is megindítandó és lefolytatandó lett volna. Ez a kifogás teljesen alaptalan, és mint ilyen figyelmen kivül voll hagyandó; mert nincs olyan jogszabály, hogy a megelőző bűnvádi eljárás szükségképpen akkor is megindítandó volna, ha a magánjogi igények érvényesítését czélzó polgári per érdeme ennek során is kellően tisztázható az Ítélkezés szempontjából. Minthogy pedig a jelen esetben a vitatolt szabálytalanságoknak magánjogi következményei — valóság esetén — a kereskedelmi törvény határozmányai szerint egészen tisztán állanak; és eszerint megelőző bűnvádi eljárás megindítása és lefolytatására ennek a pernek érdemi elbírálása szempontjából semmi szükség nincs: a fenti czimen támasztott időelőttiségi kifogás figyelmen kivül voll hagyandó. Másodsorban azon az alapon támasztottak időelőttiségi kifogást az alperesek a keresetnek fizetésre irányuló része ellen, hogy a jelen esetben az ő, mint alapító kezéhez befolyt pénzeknek a KT. 154. és 152. §-ai alapján való visszafizetési kötelezettségéről tekintve, hogy a fenforgó esetben egyrészről a részvényaláirás siker nélkül nem maradt és az alakuló közgyűlés szabályszerűen két hó alatt összehivatott, másrészről pedig az alapítók az alakuló közgyűlésen szabályszerűen hozott közgyűlési határozattal a további felelősség alól felmentettek szó sem lehetvén : az ő ez iránybani felelősségük meg a részvénytársaság törvénytelennek kijelentett megalakulása esetén is legfeljebb subsidialiter volna csak megállapítható abban az esetben, ha a leszállított kereseti követelés magán a részvénytársaságon behajtható nem volna, a jelen esetben azonban ezt nem is vitatta a felperes. A most említett időelőttiségi kifogás alapos, mert ha tényleg mint a jelen esetben megalakult és a kereskedelmi czégjegyzékbe be is vezetett részvénytársaságnak, mint nem törvényszerűen létrejöttnek megsemmisítése utóbb birói ítélettel ki is mondatik, ami a jelen esetben mindezideig meg nem történt, akkor is a jegyzett részvényekre befizetett pénzekért a törvényesen létezettnek nem tekinthető részvénytársaság alapitói a dolog természete szerint, minthogy a részvénytársaság mégis létezett és bejegyezve is volt, csak akkor és ama feltétel mellett vonhatók felelősségre, ha és amennyiben a megsemmisített részvénytársaság vagyontalansága miatt ez a követelés a részvénytársaság vagyonából kielégíthető nem volna.