Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 87 Ha tehát a jelenleg szóban levő részvénytársaságnak nem törvényszerűen létrejötte és ezen az alapon való megsemmisítése birói ítélettel már meg is volna állapítva, aminthogy mintlezideig nincs, akkor is azt kellelt volna igazolnia a felperesnek, hogy a megsemmisített részvénytársaság vagyontalansága miatt a megítélni kért követelés a részvénytársasági vagyonból kielégíthető nem volt, amit azonban a felperes határozottan nem is állított és semmivel ezt bizonyítani meg sem kísérelte. Felperes teljes mértékben pervesztes lévén, a perköltség viselésére a perrendtartás 251. §-a alapján köteleztetett, az ügyvédek járandóságának megbízóik irányában való megállapítása pedig a perrendtartás 252. §-án alapszik. (1911 márczius 24. 76,824/10. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Az 1886:VII. tcz. 22. §-ának b) pontja értelmében a házastársak között létrejött engedménynél a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges ugyan, az a körülmény azonban, hogy felperes és férje között az utóbbi által jegyzett részvényekre vonatkozó engedmény közjegyzői okiratba nincs foglalva, felperes kereshetőségi jogát azért nem befolyásolja; mert a KT. 173. §-ának harmadik bekezdéséből kitünőleg a részvénytársaság a birtokosi minőség vizsgálatára jogosítva van ugyan, ha azonban a részvény alapján a birtokosi minőséget igazoltnak elfogadta, olyan körülmények miatt, mel>eket már korábban ismert, utóbb azt nem kifogásolhatja. Már pedig a jelen esetben a részvénytársaság tudta, hogy felperes a részvényekhez való jogát férjének engedményére alapítja, s hogy felperes ezen részvények alapján vett részt az alakuló közgyűlésen. A társaság által nem kifogásolt részvényesi minőséget pedig az alapítók annál kevésbbé tehetik vitássá, mivel ezen tényekről ők is tudtak, illetőleg tudniok kellett; mert továbbá a felperes és E) alatti jegyzőkönyv szerint az alakuló közgyűlésen 100 darab részvénynyel jelent meg, a C) alatti levél szerint most is 99 darab részvény birtokában van, s ezzel szemben alpereseket terheli annak bizonyítása, hogy a felperes által letétbe helyezett részvények s a korábban birt részvényekkel nem azonosak. Felperes kereshetőségi jogát^ennélfogva helyesen állapította meg az elsőbiróság. Vonatkozó indokai alapján helyes az elsőbiróságnak az a rendelkezése is, melylyel az alapítási feltételek meg nem tartása miatt előterjesztett azt a kereseti kérelmet, hogy a társaság megalakulása törvénytelennek kimondassék, elutasitolta. Egyéb rendelkezéseiben is helybenhagyandó volt az első-