Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 88 lezettségeknek nejére, a felperesre vitatás szerint történt engedményezése egyáltalán nem, különösen pedig nem az 1886 évi VII. tcz. 22. §-ának b) pontjában meghatározott kellő formában (közjegyzői okirat) történvén meg: s ez a vitatott engedményezés nem létezőnek tekintendő, következőleg az ennek alapján fellépő felperesnek nincs is felperességi joga, ez a kifogás, mint alaptalan figyelembe vehető nem volt; nem pedig azért, mert habár a fentidézett törvényhely értelmében a házastársak között, mint a jelen esetben létrejött tartozás elismerést tárgyazó jogügyleteknél és engedményeknél a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges; és habár olyan esetben, amikor a házasfelek közötti jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, a törvény rendelkezéseinek megfelelő közjegyzői okirat hiányában az illető ügylet létrejöttét más módon bizonyítani nem lehet; mégis minthogy az illető jogügyletnek a megkívánt közjegyzői okirat hiánya miatti semmisége nem terjed ki oly harmadik személyekre, akik az illető jogügyletben szintén részt vettek, következőleg ezen harmadik személyek irányában az a közjegyzői okiratba nem foglalt jogügylet teljesen érvényes, és minthogy a jelen esetben a C) a. nem kifogásolt és magához a felpereshez intézett okirat tartalmából minden kétségen kivül megállapítható, ugy a «Magyar Ipar- és Árubank részvénytársaság»nak, valamint különös figyelemmel arra a nem vitás körülményre, hogy a felperes férje az egész alapításban, mint a megalapítandó részvénytársaság leendő pénztárosa vett részt és hogy az alakuló közgyűlésen is még a felperes szerepel mint megjelent részvényaláiró: az ugyancsak nem kifogásolt K. L. és főleg az E) a. okiratokkal az alapító alpereseknek is arról való tudomása, hogy az eredetileg a felperes férje által jegyzett részvényekennek nejére a felperesre ruháztattak át, bizonyítva van : a közjegyzői okirat hiányára alapított felperességi kifogás, mint alaptalan el volt utasítandó. Ami már most a felperes keresetének azt az első részét illeti, hogy a «Magyar Ipar- és Árubank r.-t » megalakulása a vitatott szabálytalanságok és a törvényszék félrevezetése okából törvénytelennek mondassék ki, ezzel a kereseti kérelmével a felperes azért volt elutasítandó mert az a kérdés, hogy tényleg megalakult, és a czégjegyzékbe is bevezetett, tehát tényleg létező részvénytársaság megalakulásának törvénytelensége, más szóval a részvénytársaságnak megsemmisítése, magának a mindezideig tényleg fennálló és a czégjegyzékbe bejegyezve levő részvénytársaságnak perbevonása nélkül csupán az alapítók egy része ellen irányzott perben itéleli megállapításnak tárgyát nem képezheti. A 6000 K-ra leszállított marasztalási kérelemre vonatkozóan